Skip to content

Európa általunk lesz vagy nem lesz: a nemi minták pusztítása vagy helyreállítása most a kérdés

Zajlik az identitás- és kultúrharc a világ fejlettebb országaiban, világosan megmutatva, mennyire nem képes önmagában békében élni az emberiség: ha nincs háború, hát kirobbant egyet.

A legújabb felvonás: Borsi Becker megdicsérte Böszörményi Anitát, Fucsovics barátnőjét. Erre elkezdtek szexizmust kiáltani és arról fröcsögni, hogy ez elfogadhatatlan viselkedés. Anita viszont valódi Nőként reagált erre az ostoba hisztire a közösségi oldalán.

Böszörményi Anita azt írta Stephanie Hilborne-nak címezve:

„Köszönöm a szükségtelen gesztust. Remélem, egy nap majd ugyanígy bókol neked is egy igazi férfi… ha nő vagy, akkor ez egy jó bók egy férfitól. Ez csak annak szexizmus, akit nem ismernek el.”

A nyugatellenes antiszellemiség totális háborút vív ellenünk

Jelen esetben a neofeminista, férfi- heteró- és fehérellenes, magukat haladónak beállító mozgalmak igyekeznek mindent eltörölni, ami a hagyományos férfi-női mintákat jelentette.

Már rég nem arról van szó, hogy a női és férfiúi társadalmi szerepeket („társadalmi nemet” genderista kifejezéssel) akarják lerombolni.

Európa általunk lesz vagy nem lesz: a nemi minták pusztítása vagy helyreállítása most a kérdés
Európa általunk lesz vagy nem lesz: a nemi minták pusztítása vagy helyreállítása most a kérdés

Az megtörtént már: többé nincs férfi vagy női társadalmi nem

Nincs már kész, teljes, az egész társadalomra érvényes rendszere annak, hogy férfi vagy női hivatás, férfi vagy női tevékenység, férfi vagy női ruházat, férfi vagy női viselkedés.

Keveredés van minden téren és utóvédharcok: a nehéz, mocskos, testet tönkretevő munkák még jellemzően férfiaké, míg a fárasztó, mocskos, sok személyes törődést igénylő munkák meg inkább nőké.

Ami még nem ért véget: a női és férfiúi minták elleni harc

Most, hogy a társadalmi nemeket eltörölték, a Gonosz Elnyomó Ciszheteró Fehér Férfi Patriarchátust Végképp Eltörölni anti-szellemiségében már a férfi és női mintákat is meg akarják semmisíteni.

Mindezt gyakran a „nők csak áldozatok lehetnek és mindenről a férfiak tehetnek” illetve a „bevándrlók/kisebbségiek csak áldozatok lehetnek és mindenről a fehérek/európaiak tehetnek” demagóg, rasszista és szexista dogmáival „alátámasztva”.

Mert való igaz, hogy egyes férfiak nők ellen elkövetett testi vagy szóbeli támadása, a primitív, tahó viselkedés (utcán füttyögés, beszólások), a nemi erőszak, a fizikai bántalmazás súlyos traumákat okoz régóta a nők nemzedékeinek, az érme másik oldalán pont ugyanezt találjuk, csak felcserélt szereplőkkel.

Az egyes nők által a férfiak ellen elkövetett testi vagy szóbeli támadás, a másikat alázó viselkedés, a nemi kényszerítés, a lelki és fizikai bántalmazás súlyos traumákat okoz régóta a férfiak nemzedékeinek.

Az infernális progresszivitás, azaz a Verem felé haladás célja a pusztítás

A nyugatellenes antiszellemiség, a neofeminizmusnak álcázott férfigyűlölet, a progresszivitásnak álcázott nihilizmus (haladás-maszkot viselő pusztítás) nem az erőszaknak akar véget vetni.

A termékeny, élő rend, az élhető, egészséges társadalom alapjait, a családot és annak alkotóelemeit, a női és férfiúi mintákat akarják megsemmisíteni.

Bár találni olajbányász nőt és ágytálakat mosó férfit is, inkább azt látni, hogy egyfajta inverz nemi szegregáció zajlik a hivatások terén: még amik egykor férfiúi hivatásnak is számítottak (tanítás, reklám- és marketing, stb.), ahogy egyre több nő választja ezeket a karrier-pályákat, úgy távoznak a férfiak.

Nem teljes mértékben, de azért eléggé észrevehető, hogy „óvóbácsiból”, alsós „tanító bácsiból”, de akár multinacionális vállalatok marketingosztályán dolgozó marketinges férfiből is egyre kevesebb akad számarányában.

Ez nem a homoszexualitásról szól

Sosem a melegek jogairól szólt. A melegek csak eszközök, jól elkülönülő, céltáblának és jelképnek használható ágyútöltelékek, feláldozható közkatonák, eldobható, csereszabatos politikai szajhák és szolgák az antiszellemiség vezérei számára.

Az antiszellem embereinek célja a nihil

A pusztulás, a semmi, az anarchia, a rend-nélküliség, a kommunisztikus, uniformizált rabszolgasereg, amely, híján bármiféle szervezőerőnek, követhető mintának, közös nevezőnek és értékrendnek, képtelen szerveződni, képtelen a saját érdekeit képviselni.

Szétmorzsolódva, szélsőségesen individualista egyénenként mindenki gyenge, amikor vele szemben egy jól szervezett szellemi erőszakszervezet áll, amelyik szivárványos korbáccsal tereli vissza a rózsaszín evezők mögé a démoni progresszivitás gályájára a lázadó rabszolgákat.

A társadalom átalakulásának négy fő iránya

Mindezek miatt úgy látjuk, négy fő irány rajzolódott ki a nyugati társadalmak előtt:

  1. az infernális-progresszív, azaz lefelé haladó, pusztításelvű, nihilista irány, ami szétver mindent, és végromlásba taszítja a Nyugatot,
  2. a valamelyik torzulás felé elhajló, valamelyik nemet előnyökben részesítő, patri/matriarchális deviancia, ahol a születéskori vagy operáció és hormonkezelés útján megváltoztatott nem határozza meg elsősorban, kinek mihez van hozzáférése,
  3. az iszlám térhódítása,
  4. az ősi hitű, tiszta nemi mintázatokon alapuló, fényemberi irány.

Az Ősi hit, az Ősi vallás társadalma tiszta női és férfi mintákra építő, értékelvű civilizáció volt

Mi ezt képviseljük. Az értékelvű, azaz meritokrata társadalmat, amelyben létezik alá-, fölé- és mellérendező hierarchia, mert rendszer nélkül csak összeomlás, mocsár, kavargó káosz és pusztulás vár minden társadalomra.

Az ősi hitű társadalomban tiszta férfi és női minták érvényesülnek, bármiféle elnyomás nélkül. A meritokrata, azaz értékelvű társadalomszerveződés kimondja, hogy mindenki a maga tehetsége, képessége szerint válasszon hivatást.

Nőt és férfit nem a hivatása határoz meg

Egykoron minden tevékenység nyitva állt férfiak és nők előtt, mert nem ez határozta meg a férfiasságát vagy nőiességét valakinek – ugyanakkor léteztek már ekkor is jellemzően női vagy férfiúi munkák, feladatok, hivatások.

Mindenki maga döntése volt, milyen hivatást választ

Amikor egy nő választhatott, hogy otthon marad szőni-fonni, főzni-mosni, vagy kimegy a földekre az eke szarva mögött görnyedni, vagy trágyát hordani, esetleg napokig vadászni úgy, hogy vadállatok bármikor rátámadhatnak, aztán cipelheti haza a fejenként sok tíz kilónyi zsákmányt, akkor az átlag nő azt mondta, inkább marad a háznál.

Ha a képességei, tehetsége lehetővé tette, akár szakrális pályára is léphetett, gyógyító, jósnő, papnő is lehetett belőle – akár a férfiakból.

A kiemelkedés az egyénen múlik, a siker alapja viszont közös

Az egyéni képességek, alkati sajátosságok döntötték el tehát, ki milyen szerepet, munkát vállal a társadalmon belül.

A fényember-elvű társadalomban tehát a kiemelkedés mindig az egyén érdeme, ám a siker alapját mindig a közös erőfeszítés teremti meg.

A tiszta férfiúi és női minták helyreállítása

A legfontosabb tennivalónk most tehát a tiszta, a Forrás fényével áthatott női és férfiúi minták helyreállítása. Azon minőségek, elvek, külső és belső sajátosságok meghatározása, amelyek stabil mintaként, erős keretként állnak rendelkezésre.

Mert meglátásunk szerint az infernális progresszivitás társadalompusztító hatása az, hogy annyi ember nem tudja, szó szerint, eldönteni, fiú-e vagy lány. Genderqueer-ek, azaz a nemi önmeghatározásuk folyamatosan változik, csúszik, módosul.

Miért?

Mert már rég nincs tiszta társadalmi minta arról, mit is jelent férfinak vagy nőnek lenni.

Ezért itt az ideje újra meghatározni, mitől Férfi a férfi és mitől Nő a nő, majd ezen mintát erősíteni és a Nyugat társadalmainak részévé tenni. Mert vagy megújul Európa vagy nem lesz Európa…

Forrás: great-goddess.com

Borítókép: Natalya Zaritskaya

Index