Az eddig ismert legelső templom-komplexumot 12000 éve kezdték építeni az Ősvallás követői, az Istennő hívei. A templom kormeghatározását egy ősi kataklizma tette még pontosabbá.
Az Anatóliában, a mai Göbekli Tepében található őskori templom tájolásáról itt írtunk már korábban.
Az ősvallás legalább 16000 éves
Ez alapján bizonyos, hogy az ősvallás követői már legalább 16000 évvel ezelőtt gyakorolták vallásukat, hiszen a Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus (a Hattyú csillagkép legfényesebb, az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga) ekkoriban töltötte be a sarkcsillag szerepét, azaz az éjszaki égbolt középpontját.
Göbekli Tepében kezdődött a civilizáció
Göbekli Tepe régészeti lelőhely a mai Törökország délkeleti részén. A lelőhelyen végzett feltárások során a romok kiásásakor az emberiség eddig ismert legkorábbi körtemplomait tárták föl.
A régészek szénizotópos mérései alapján az építmény mintegy 12 000 éves. 2017-ben a lelőhely bizonyos részei még több mint 90%-ban feltáratlanok. A felszín alatt több, álló oszlopok alkotta kőkör is található, amelyek sok ezer évvel előzik meg Stonehenge-et.
A Würm-glaciális végén letelepült vadászközösség hozhatta létre. Ennek alapján megállapították, hogy a szakrális, szociális és műveltségi kapcsolatok is lehettek alapjai az emberek társadalomba szerveződésének, ami esetleg meg is előzhette a növénytermesztő társadalmat.
Göbekli Tepe tisztán kultuszhelynek épült
Minden jel arra vall, hogy Göbekli Tepe kizárólag kultuszhelyként, szertartási központként működött. Aki idejött, csak a munkáját végezte, lakni nem itt lakott.
A helyszínen talált több ezer állatcsont arról árulkodik, hogy messze innen ejtették, és szállítmányokban küldhették az építőknek. Nagyszabású vállalkozás volt maga az élelem szállítása is, amit meg kellett szervezni, le kellett bonyolítani.
A mai ember mindenben ufókat meg ősi idegen űrhajósokat lát, miközben a piramisok, zikkuratok, kőkörök építői innen, több ezer évnyi mérnöki tudást átörökítve szerezték tudásukat!
Az Istennő hívei, az ősvallás követői tehát már ekkor, legalább 12000 éve, spirituális, égi útmutatást követve kezdtek építkezni. Az ihlet forrás a spirituális valóságból ered, nem holmi unatkozó ufóktól!
Göbekli Tepe datálását egy őskori kataklizma pontosította
A szénizotópos és más régészeti korszakolás jól használható a régmúlt tárgyai életkorának meghatározására, ám mégis megbízhatóbb a datálás, ha más, független forrás is megerősíti.
Göbekli Tepe esetében ezt egy őskori meteor- vagy üstökös becsapódás, a pleisztocén–holocén becsapódási esemény teszi lehetővé.
A pleisztocén–holocén becsapódási esemény
Egy 2017-es tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy egy feltárt, az ún. keselyűkő ábrázolásai egy üstökös maradványainak becsapódását rögzítették, amely i. e. 10 900 körül következett be, tömeges fajkihalással és a korai civilizációk összeomlásával járva.
Allen West (Arizona University) és Ken Tankersley (University of Cincinnati) teóriája szerint i.e. 10 900 – i.e. 10 800 körül egy megközelítően 1,5 km átmérőjű üstökös robbant fel az észak-amerikai Nagy-tavaktól valamivel északkeletre.
Az üstökös felrobbanása brutális erejű volt
Az elmélet szerint a robbanás hője megolvasztotta az észak-amerikai jégtakaró egy részét (és részben talán a laurázsiai jégtakaró távolabbi területein is olvadást okozott), a tunguszkai eseményhez hasonlóan nagy területen elégette és letarolta a fenyveseket és nagy mennyiségű vízgőzt, aeroszolt juttatott a légkörbe.
A megolvadt jég végighömpölygött az észak-amerikai nagy síkságon és felhígította az északi sós tengert, ami leállította a Golf-áramlatot. A lehűlést a légkörbe kerülő nagy mennyiségű aeroszol is elősegítette.
forrás: wikipedia
A robbanás következtében radikálisan gyors lehűlés következett – egy év se kellett ahhoz, hogy több fokot is csökkenjen az átlaghőmérséklet és ez aztán az egész északi félteke éghajlatát megváltoztatta.
Az üstökös robbanását bizonyítja Göbekli Tepe
A Mediterranean Archaeology and Archaeometry folyóiratban megjelent cikk alapján a kutatók feltételezik, hogy a Keselyű oszlopon látható képek között található egy speciális szimbólum, amely a kutatók szerint a üstökös robbanását örökíti meg.
Egy fejetlen ember, amit az oszlopon alul ábrázoltak, az emberi élet elvesztését jelentheti, amelyet az ütközés és az azt követő klímaváltozás okozhatott.
A kövön elsősorban csillagképek láthatók, köztük a Hattyú és a Skorpió. A Hattyút ekkor még Keselyűként ábrázolták, és nem mellékesen az Istennő egyik jelképállata volt, például Çatal Hüyükben is, ahogy Egyiptom egyik ősi védelmező istennője is Nekhbet.
A teljes tanulmány itt olvasható, amit az Edinburgh-i Egyetem kutatói jegyeznek.
Kimondhatjuk tehát, hogy a legelső templomok építői megörökítették azt a katasztrófát, ami elvezetett végül is a valódi civilizáció megszületéséhez.
Nem ufók és ősi idegenek teremtették meg! Az Istennő segítette ősi emberek hozták létre.
Forrás: tarsasag.org