Kezdőlap Spiritualitás Bölcsességek A szegénységtudat egyik fő oka a pénzről való hibás gondolkodás

A szegénységtudat egyik fő oka a pénzről való hibás gondolkodás

784
0
A szegénységtudat egyik fő oka a pénzről való hibás gondolkodás
A szegénységtudat egyik fő oka a pénzről való hibás gondolkodás
Meggyőződésem, hogy a szegénységtudat könnyedén felszámolható, ezzel pedig elindulhat végre a bőség áradása.

Elég sok embernek segítettem már rátalálni a saját útjára és elmondhatom, az esetek jelentős részében kiderült, hogy a hibásan berögzült hitrendszerek és hamis féltudás gerjesztette blokkok mögött egyetlen fő gondolati minta húzódik:

A pénzről való hibás gondolkodás

Ennek számos oka adódhat; többnyire gyerekkorban rögzült téves elképzelések, a szegény, nincstelen szülők, család modelljének továbbgörgetése, hamis ezospiri tanok, vagy éppen egójátszmák.

Mi a pénz egyáltalán?

Amikor ezt a kérdést teszem fel ügyfeleimnek spirituális tanácsadás során, elég sokféle választ kapok, ám ezek többsége lényegében azonos: valamiféle tárgyat (bankjegyet, érmét, nemesfémet) hisznek annak, esetleg egy adatcsomagot egy bank rendszerében.

A pénz értékmérő csereeszköz? Részben

Az már jobb válasz, ha eszköznek tekintik. A cserét, a kereskedelmet megkönnyítő eszközt látnak a pénzben.

A szegénységtudat egyik fő oka a pénzről való hibás gondolkodás
A szegénységtudat egyik fő oka a pénzről való hibás gondolkodás

Alapvetően igazuk van, hiszen a pénzt ilyen értelemben használjuk: minden áru, vagy szolgáltatás kifejezhető pénzben, ahogy a munkavégzés, gazdálkodás, termelés is könnyedén forintosítható.

Azokban az esetekben, amikor nincs közvetlen anyagi jószág, vagy kézzel fogható szolgáltatás, már fogós a dilemma: mennyit ér a tanárok, lelkészek, orvosok, filozófusok, költők vagy éppen szobrászok munkája?

Hogyan lehet forintosítani egy alsós tanító munkáját, amikor majd csak tíz-tizenöt év múlva derül ki, hogy a diákjai milyen emberré válnak.

A pénz tehát több, mint a kereskedést segítő eszköz: értéket mér.

Egyáltalán, lehet-e ettől függővé tenni a tanítók javadalmazását, ha csak pár évig oktatnak egy gyereket, tehát bőven másokon is múlik, mennyire válik hasznos állampolgárrá a tanítványai?

Az orvos, aki életet ment, mennyi pénzt érdemel a munkájáért? Ha az emberi élet pénzben kifejezhetetlen, akkor az orvos ne kapjon fizetést – vagy ellenkezőleg, milliárdokat kapjon?

A pénz tehát több, mint a kereskedést segítő eszköz: értéket mér.

Az érték nem abszolút

A közhiedelemmel ellentétben nincs abszolút érték. Az érték mindig egyéntől és csoporttól függ. Gondold meg, számodra is vannak olyan értékes – vagy értéktelen – dolgok, amelyekről mások másként gondolkodnak.

Számomra például egy popsláger értéktelen. Mások ezreket fizetnek ki az albumért, amiben ott van az a szám. Vagy éppen másoknak értéktelen az a kavics, amihez nekem egy kedves, személyes emlék fűződik és eléggé elszomorítana, ha elhagynám valahol.

A pénz tehát nem abszolút értéket mér – sokkal inkább közmegegyezés szerintit. A kenyér ára azért emelkedik, mert drágul a gabona, ami az időjárás miatt drágul (kevesebb termés = magasabb ár).

A pékek és a boltok viszont nem jótékonysági intézmények, így a pénzüknél akarnak maradni, tehát annyival emelik az árakat, amennyire nekik is növekszik a beszerzési költség.

Az érték nem abszolút
Az érték nem abszolút

Ahol pedig alkudni lehet az árakból (a közhiedelemmel ellentétben a nagy elektronikai áruházakban is lehet, nem csak a piacon), ott a pénz eleve nem valami abszolút idea-értéket mér, hanem csak segíti a megállapodást eladó és vevő között.

A pénz rövid története: nem a kőbaltából ered

Habár sokáig azt hittem, hogy a pénz azért született meg az őskorban, hogy könnyebbé váljon a cserekereskedelem, tévedtem.

A népszerű, de hibás feltevés szerint ugyanis ahogy bővült a termelés, úgy vált egyre több minden elérhetővé a kőkorszaki emberek számára: kikészített bőrök, prémek, szövet, élelem, kő-, csont- és faeszközök, később arany, ezüst, réztárgyak, díszek, ékszerek, obszidián, állatok, stb.

Na már most, ha valaki el akarta cserélni a két obszidián tőrét húsra, de csak egy tehén volt a másik félnél, akkor aligha volt elfogadható, hogy lecsapják szerencsétlen tehén egyik lábát a késekért.

Vagy, ha levágják az egész tehenet, akkor mit kezd a gazda a sok száz kiló hússal, csonttal, a bőrrel?

A pénz – függetlenül az aktuális formájától – látszólag ezt hivatott megoldani: ahogy megállapodtak az értékében, már lehetett is használni. Mindaddig, amíg mindenki elfogadta ezt az alapértéket, működött a rendszer.

Csakhogy nem csupán innen ered a pénz!

A pénz, habár valóban kereskedelem-segítő eszközzé vált, és ez az igazán megdöbbentő, eredetileg szívesség-jel volt.

Az ősi társadalmaktól kezdve létezik a szívességek “intézménye”, a “ma neked, holnap nekem” és a “jövök neked egyel” ragasztója tartotta egyben a közösségeket – ahogy a mai napig hatalmas a szerepe.

A kaláka, a közös munka, az egymás segítése jellemezte mindig is a sikeres közösségeket – a pénz pedig ennek nyomon követését tette egyszerűbbé.

Az igazán gazdagok szívességgel fizetnek
Az igazán gazdagok szívességgel fizetnek

Azaz az őskorban valaki egyszer szívességet kért, ám adott egy kagylóhéjat is, mondván, ez jelzi, hogy tartozik egyel.

A szívesség lehetett valami komolyabb feladat, esetleg egy értékesebb tárgy, amiért nem tudott mást adni, csak egy “szívesség-érmét”, amit beválthattak nála később.

Ez pedig mindinkább elterjedt, és mire az ókorba lépett az emberiség, szinte mindenütt használtak pénzt.

Az igazán gazdagok szívességgel fizetnek

A szívesség, mint fizetőeszköz, a leggazdagabbak körében mindig is használatban maradt.

Gondold meg, akinek mindene megvan, sőt sokszorosan is megvan, például a vagyona milliárd dollárokra rúg, az mihez kezdene még egymillió dollárral?

Sokkal többet számít neki egy szívesség

Most persze azokról a gazdagokról beszélek, akik bőségtudatban élnek. Az újgazdagok, akik a lelkük mélyén még mindig rettegnek a szegénységtől, gyakorta nem ismerik fel, hogy még egy millió csak az anyagi helyzetüket javítja valamelyest – de semmi pluszt nem ad hozzá az életükhöz.

A valódi gazdagok azonban a szívességeket részesítik előnyben. Főként akkor, ha a pénz kevés valamihez.

Mit gondolsz, százezer svájci frank sok pénz?

Attól függ, kinek. Egy átlag európainak rengeteg. Svájcban mégis vannak olyan magánbankok, amelyekről a járókelő azt hinné, patinás lakóház csupán. A kapun bejutva azonban kiderül, hogy valamely család évszázados pénzintézete.

Svájcban mégis vannak olyan magánbankok, amelyekről a járókelő azt hinné, patinás lakóház csupán
Svájcban mégis vannak olyan magánbankok, amelyekről a járókelő azt hinné, patinás lakóház csupán

Akadnak közöttük olyanok, ahol ha meghallják, hogy százezer frankot akarsz letétbe helyezni náluk, udvariasan mosolyognak és megmutatják a legközelebbi kereskedelmi bankot.

Mert „aprópénzzel” nem foglalkoznak. Náluk százmillió forintnak megfelelő összeg a beugró.

Mégis bejuthatsz viszonylag „csekély” összeggel is. Ha olyan szívességet teszel a vezetőségnek, amit pénzzel nem lehet megvalósítani.

A szívesség ugyanolyan fontos az igazán gazdagoknak, mint a legszegényebbeknek

Hiába vannak milliárdjaid, ha bizonyos emberekkel csak megfelelő ismeretség útján találkozhatsz.

Hiába vannak szállodáid és erőműveid, ha bizonyos társaságokba csak tagok ajánlásával juthatsz be.

Hiába nyersz sorra pályázatokat és tekinted hűbérbirtokodnak a városodat, ha bizonyos zárt körű pályázatokon csak meghívással indulhatsz el.

Márpedig ilyen embereknek, társaságoknak és érdekköröknek nem az számít elsősorban, mennyi pénzed, céged, szállodád van.

Az számít nekik, hogy milyen ember vagy és milyen szívességeket tudsz megtenni nekik. Cserébe pedig ugyanazt adják neked: szívességeket.

Ezért lehet az, hogy a pénzes emberek és a valódi gazdagok között sokkalta nagyobb a szakadék, mint a nincstelenek és a jómódúak között.

A szívességek miatt.

Ha tehát igazán gazdag akarsz lenni, olyanokkal köss elsősorban ismeretséget, akik pontosan tudják, mekkora értéke van a szívességeknek – és messzire kerüld el azokat, akik meglopnak azzal, hogy nem viszonozzák a szívességedet!

Kattints ide, ha többet akarsz tudni a bőségtudatról és arról, miként lehetsz Te is igazán sikeres!

Szerző: Peter T. Sinclair

képek: pixabay

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  • 109
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    109
    Shares

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here