Kezdőlap Ezotéria és Mágia Asztrológia A titokzatos 13. csillagjegy felbukkanása miatt át kell írni az asztrológiai számításokat...

A titokzatos 13. csillagjegy felbukkanása miatt át kell írni az asztrológiai számításokat és könyveket

3393
1
A titokzatos 13. csillagjegy felbukkanása miatt át kell írni az asztrológiai számításokat és könyveket
A titokzatos 13. csillagjegy felbukkanása miatt át kell írni az asztrológiai számításokat és könyveket
Az Állatöv 12 csillagképét 4000 éve határozták meg. Azóta viszont annyit változott a világ, hogy a Zodiákusban felbukkant egy 13 csillagjegy is. Márpedig ez azt jelenti, hogy az egész asztrológiát módosítani kell.

Amikor közel 4000 évvel ezelőtt a babiloni csillagászok meghatározták a 12 állatövi csillagjegyet (erről, és asztrológia kialakulásáról itt olvashatsz bővebben), még valóban egy tucat csillagjegy létezett.

Miért jelent meg a 13. csillagjegy?

Azt, hogy a Föld tengelyének dőlésszöge és a Nap körüli pályájának módosulása miatt ténylegesen felbukkant a 13. állatövi jegy, Walter Berg és Mark Yazaki ismerte fel 1995-ben.

Azóta Japánban már jellemzően beépült az asztrológiába, ahol Hebicukaj-Za-nak (蛇遣座 / へびつかいざ) nevezik a csillagjegyet, azaz Kígyótartónak.

Valójában eredetileg 14 csillagjeggyel számoltak, és ezt csökkentették le 12-re a babiloniak, valamikor az i.e. 5. század során, a 12 főbb istenség tiszteletére (egyszersmind a kör 360°-os felosztásából is következik, hogy egyszerűbb 12 azonos szélességű szakasszal számolni).

A titokzatos 13. csillagjegy felbukkanása miatt át kell írni az asztrológiai számításokat és könyveket
A titokzatos 13. csillagjegy felbukkanása miatt át kell írni az asztrológiai számításokat és könyveket

Mi az az Állatöv, azaz Zodiákus?

Az állatövi jegyek tizenkét részre (csillagjegyre) osztják az ekliptikát, azaz azt az utat, amin a Nap a Földről nézve végighalad egy év alatt. Az ókori Babilonból származik; ez az első ismert égi koordináta-rendszer. Ma az asztrológiában használják.

Az ekliptika pályája és a csillagjegyek
Az ekliptika pályája és a csillagjegyek

A nyugati és az indiai (védikus) asztrológia ugyanazokat a jegyeket ismeri

A fő eltérés, hogy a nyugati a tropikus, míg a védikus a sziderikus (sziderális) asztrológiát használja. A tavaszpont precessziója következtében a csillagképek helyzete változik az égen, és a tropikus asztrológia állatövi jegyei már nem felelnek meg az égen található csillagképeknek, míg a sziderikus asztrológiában igen.

Miért jelent meg a 13. állatövi jegy?

Röviden szólva azért, mert mind a Föld tengelyének dőlésszöge, mind a Nap körüli pályájának formája folyamatosan változik – csak éppen ez a változás évezredek alatt figyelhető meg.

Ezért lehetett az, hogy a “sarkcsillag” 4800 éve még az alpha Draconis volt, 16000 éve pedig a Deneb, a Hattyú csillagkép legfényesebb csillaga.

Ebből kifolyólag az Ekliptika is módosult az eltelt évezredek alatt, és megjelent a 13. csillagjegy, a Kígyótartó, december 1. és december 18. közötti dátummal.

Úgyhogy, ha az elmúlt kb. 150-200 évben születtél december 1. és 18. között, akkor a valódi csillagjegyed: Kígyótartó.

Mit lehet tudni a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképről?

A Kígyótartó története, mitológia

A csillagkép egy kígyóval körbefont férfit formáz. A görögök Aszklépiosszal azonosítják. Ez a csillagkép a 13. állatövi csillagkép, ami a többi 12-vel ellentétben valóságos személyről kapta a nevét.

Bár a Nap minden decemberben áthalad a csillagképen, mégsem része az állatövnek a legtöbb horoszkóp szerint. Az Ophiucus a Skorpió és a Nyilas csillagkép közé ékelődik be, vagyis november 30. és december 17. között uralkodik az égen.

A Kígyótartó története, mitológia
A Kígyótartó története, mitológia

A Kígyótartó láthatósága, megkeresése

A Kígyótartó csillagkép bár nem állatövi (a hagyományos, a valóságot mérsékelten használó asztrológia szerint – a szerző kiegészítése), mégis az ekliptikának háromszor akkora íve szeli át, mint a vele szomszédos állatövi Skorpiót. Nagy területű csillagkép, az égi egyenlítő két oldalán helyezkedik el: 2/3 része a déli félgömbön. Nevéhez hűen a Kígyó csillagképet két részre osztja, mintha tartaná. Magyarországról teljes területe megfigyelhető, legjobban nyári estéken.

A Nap látszólagos égi útja során a déli részén halad át, december első felében.[1] A csillagkép rektaszcenziója alapján körülbelül a Bika csillagképpel van ellentétes oldalon, ahol június első felében halad a Nap. A csillagkép január-februárban hajnalban látható rövid ideig, de centruma márciusban már éjfélkor kel. Május közepén este tíz órakor teljes területe a keleti horizont felett látszik. Június, július rövid nyári éjszakáin folyamatosan látható. Szeptember közepén este 11-kor van a délnyugati látóhatár fölött, és ezt a helyzetét nagyjából megtartja a napnyugtához viszonyítva, azaz sötétedés után egészen november elejéig felkereshető az égnek ezen a részén.

A Kígyótartó láthatósága, megkeresése
A Kígyótartó láthatósága, megkeresése

A Kígyótartó csillagképet úgy találhatjuk meg az égbolton legkönnyebben, hogy nyáron, déli irányban 55° magasságban, a Tejúttól nyugatra megkeresünk egy igen fényes (2m-s) csillagot, amelytől nyugatra két kissé halványabb csillag van egymáshoz közel (ι Oph és κ Oph): a három csillag egy hosszú, keskeny háromszöget formáz. A fényes csillag az α Ophiuchi, a konstelláció északi határán, a csillagkép főcsillaga. Alatta egy nagy csillagkör formálódik, amelytől délre jól látszik két további csillag: ez a Kígyótartó csillagkép térképeken látható körvonalrajza.

A Mars 2012. október közepétől november 12-ig haladt át a csillagkép déli részén 1 magnitúdós fénypontként. A Szaturnusz 2016-2017-ben a Kígyótartóban tartózkodott.[2] 2019-ben a Jupiter lesz látható -2 magnitúdós fénypontként a csillagkép területén.

A Kígyótartó csillagai

α Ophiuchi, arab neve Rasalhague (a kígyótartó feje): fehér színű, a Naptól mintegy 47 fényévre lévő, másodrendű, fényes változócsillag.
β Ophiuchi – Kelb Alrai (a pásztor kutyája): a fényrendje 2,9 magnitúdó, távolsága 125 fényév.
ζ Ophiuchi: a csillag a közelében szupernóvává alakult nagyobb tömegű csillag lökéshulláma miatt 85 000 km/óra sebességgel mozog. Ezt a tényt a NASA WISE műholdja észlelte, ami infravörös érzékelővel van ellátva. Az eddig vörösnek látszó óriásról kiderült, hogy egy rendkívül masszív, forró kék csillag, amely a Földtől 458 fényév távolságra van, tömege a Napénak hússzorosa, fényessége 65 ezerszerese. Ha nem lenne körülötte porfelhő, a ζ Oph lenne az égbolt legfényesebb csillaga. A lökéshullám látható fényben nem látszik.[3]
Barnard-csillag – Barnard’s Star (Barnard csillaga): ennek a kilencedrendű csillagnak van az eddig ismert legnagyobb sajátmozgása, évente mintegy 10,25 ívmásodperc.

Forrás: wiki

A 13 állatövi jegy nevei, jele, valódi ideje és időtartama

Az alábbi táblázatban közlöm a Zodiákus csillagjegyeinek magyar és latin nevét, asztrológiai jelét, és a valódi időpontjaikat, a tényleges időtartamukkal együtt.

Aki nem veszi figyelembe, hogy a Nap ténylegesen “hol tartózkodik”, aligha juthat valós eredményre bármely elemzésnél.

Csillagjegy magyar és latin neve

Csillagjegy jele

Csillagjegy dátuma

Csillagjegy időtartama

Kos
Aries
04.19.-05.14. 25 nap
Bika
Taurus
05.15.-06.21. 38 nap
Ikrek
Gemini
06.22.-07.20. 30 nap
Rák
Cancer
07.21.-08.10. 21 nap
Oroszlán
Leo
08.11.-09.16. 37 nap
Szűz
Virgo
09.17.-10.31. 44 nap
Mérleg
Libra
11.1.-11.23. 23 nap
Skorpió
Scorpio
11.24.-11.30. 7 nap
Kígyótartó Ophiuchus

Kígyótartó Ophiuchus
Kígyótartó Ophiuchus
12.1.-12.18. 18 nap
Nyilas
Sagittarius
12.19.-01.19. 31 nap
Bak
Capricorn
01.20.-02.16. 28 nap
Vízöntő
Aquarius
02.17.-03.11. 24 nap
Halak
Pisces
03.12.-04.18. 38 nap

Szerző: Dr. Peter. T. Sinclair

Borítókép: slate.com

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  •  
  • 4
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    4
    Shares

1 hozzászólás