Asherah istennő kultusza eleven volt a korai Izraeli Királyságban. Egy vallási reform miatt mégis évszázadok óta igyekeznek az embereket tudatlanságban tartani afelől, hogy Istennek van felesége.
Se a zsidó se a keresztény egyházi képviselőknek nem áll érdekében, hogy kiderüljön, Jahve mellett Asherát is tisztelték.
Az Istennő tisztelete messze felülmúlta Jahve korai kultuszát, amikor még Jah néven tisztelték és egy sivatagi esküisten volt.
Tartalomjegyzék
Az Istennő kultusza sokkal népszerűbb volt, jó okkal
Habár a zsidó-keresztény vallás(ok) központi tanítása szerint Isten egyedülálló istenség (amelynek a kereszténységben három személye van), de ezen tanítás viszonylag kései.
Ugyanis eredetileg az izraelita törzsek sok istenséget imádtak, majd az államalapítást követően fokozatosan egy isteni pár került a kultusz középpontjába: Jah és Asherah.
Miért Jah és nem Jahve?
Igen, ekkor Jahve (JHVH) neve még egyszerűen Jah volt. A Ja/Jah istennév számos személynévben őrződött meg (például Illés [Eli-Jah], Joel [Jah-El]), továbbá az elephantinei izraelita közösség levelei szerint is ez a zsidó-keresztény isten eredeti neve. Nagy valószínűséggel a babiloni Ea (ejtsd: eja/ja) istentől ered.
Kicsoda Asherah?
Asera (akkád Ašratu(m), ugariti Atirat, hettita Ašerduš vagy Ašertu, héber אֲשֵׁרָה ’ăšērâ) a nyugati sémi (amorita) vallás anyaistennője. Önálló kultusza valószínűleg Istár tiszteletének helyi változataként alakult ki, néha kifejezetten azonos vele.
Később azonban elszakadt egymástól a két mítoszkör és mindkét istennő önálló kultusszal bírt. A föníciai régióban szerepkörük is átfedte egymást.
Kialakulása még a hurrita időkre tehető, feltűnik Kirta mítoszában is, aki Asera segítségével találja meg családját. A dél-föníciai Gubla városában Baálat Gubla, azaz Gubla úrnője néven ismerték, ahogyan Ríbaddi amarnai levelei bizonyítják.
Általában Él különböző alakjait tisztelték férjeként, leggyakrabban Elkunirsza (El-qōne-ereš, azaz elgóneres, ami akkádul azt jelenti: “Él, a Föld teremtője”). A délebbi régiókban Baál felesége. Az Asera és Baál mítoszban Baál csábítója.
Más változatokban csak közbenjár Baálnál Él érdekében. Rengeteg gyermeke volt, a hettita Aszerdusz-mítoszban a Viharisten azzal ijeszti meg, hogy elhiteti vele hetvenhét gyermekének halálát.
Asherah ábrázolásai
Asera ábrázolásai feltűnően gyakoriak a régészeti leletekben, jelezve nagy népszerűségét. Szobrai változatosak, a gondosan kidolgozott művészi alkotásoktól a házilag fabrikált idolig mindenféle alakban felbukkan. Néha csak kisebb agyagtömb lábak nélkül, elnagyolt felsőtettel és fejjel. Élő fákba is belefaragták, oltárok oldalára helyezték.
Mind a régészet, mind a bibliai szövegek bizonyítják, hogy a héberek Jáhve mellett a Baál–Asera házaspárt is tisztelték. E termékenységistennő kultuszai csaknem olyan mértékű rosszallást váltottak ki a jahvistákból, mint Baál rítusai. Egyes szinkretista irányzatok Jahve feleségeként képzelték el.
Csak a szigorú jahvizmus, vagyis a királyság korában csökkent a jelentőségük, de szentélyük még a jeruzsálemi nagytemplomban is megvolt. A Deuteronomium alapján Jósiás az i. e. 7. században fejezte be a zsidó hit monoteista átalakítását. Asera mítoszainak elemeit beépítették különböző bibliai történetekbe, így József meséjébe is.
Az Ég Királynője
A korai zsidó történelemben valószínűleg azonos a Jeremiás könyvében (7.18, 44.17–19) említett, „Az ég királynője” néven szereplő istennővel. Ennek alapján az Egyiptomban is ismert Anattal is azonosítják, valamint Hathorral is, az Égi Tehénnel, aki Egyiptomban szintén az egek úrnője. A mítoszok elválaszthatatlan módon keveredtek össze a térségben.
Él is kapcsolatban van a viharokkal, hiszen alárendeltje Baál-Hadad, a vihar- és termékenység-isten. Baál viszont – aki egyébként párhuzamba vonható Mardukkal, a babilonival, valamint a hettita Viharistennel is – az egyik mítoszban a sárkány (Tiámat, Lótán vagy Leviathán) legyőzése után az alvilágra száll (meghal, mint Ozirisz), majd feltámad és visszatér feleségéhez, Anathoz.
Az izraeliták egy része még az i. e. 6. században is Jáhve feleségeként tisztelte Anat istennőt. Jáhve sok tulajdonsága rokonítható Baál kultuszával, a kánaánita hit elemeinek nagymértékű beolvadásával járt a kánaániták megtérése.
Ezen kánaániták már a zsidó honfoglalás előtt rengeteg föníciai elemet építettek be kultuszaikba. A Jeremiás idejében – tehát a babiloni hódításkor, az i. e. 7. és i. e. 6. század fordulója környékén – Egyiptomba menekülők magukkal vitték Asera-Anat kultuszát is.
Kultusza még sokáig élt, alakja a görög mítoszokba is eljutott Atargatisz néven.
Asherah a Bibliában
Asherah a Bibliában három jelképpel bír: oroszlán, kígyó és szent fa/oszlop (Kiv 34,13 és Bír 6,25).
Habár az ugariti vallásban Baál felesége, ahogy az izraeliták fokozatosan átvették a kánaánita vallást (a saját vallásukat építették bele, csak Jah-nak _is_ nevezték Baált – hiszen az Adonai ugyanazt jelenti: Úr), Asherah Jah felesége lett.
Olyan népszerűvé vált az izraeliták körében, hogy Jah templomában több kultikus ábrázolását is felállították (2Kir 21,7 és 23,6).
A képi ábrázolásokon túl edényeket is neki szenteltek fel (2Kir 23,4), és nők egy csoportja csak az ő szobrainak szőtt szőtteseket (2 Kir 23,7).
Asherah tisztelete máshol is bizonyosan megjelent az izraeliták körében, hiszen Bételben Jeroboám (2 Kir 23,15), Szamáriában pedig Aháb király (1 Kir 16,33) állította fel kultikus szobrát.
Kicsoda hát Asherah?
Asherah/Asera, mint szimbolikájából, kultuszából és névváltozataiból kiderül, a Nagy Istennő Leány és Anya aspektusa együttesen. Bár neve alapján a Leány volna, a vallási változások miatt egybeolvadt az Anyával is. Legyen a neve áldott!
Borítókép: Sargent – Pagan Gods: Astarte. Kép forrása
Cikk forrása: great-goddess.com