Kezdőlap Spiritan Spiritualitás Az Advent üzenete, lényege és eredete II/1.

Az Advent üzenete, lényege és eredete II/1.

632
0
Az Advent üzenete, lényege és eredete II/1.
Az Advent üzenete, lényege és eredete II/1.
Advent négy vasárnapján gyújtott gyertyák erősítik a hitet és táplálják a reményt. A reményt, hogy a növekvő sötétség véget ér egyszer és újra a Fény kezd erősödni.

Az advent négy hetes ünnepsorozat, amelyet egész Európában megülnek. A szó a latin adventus rövidülése, amely a görög parúsziából származik. Mindkettő eredetileg Jézus második eljövetelét jelentette.

Az Advent jelentése: „úrjövet”, az „Úr Eljövetele”.

A keresztény kultúrkörben advent az év legcsendesebb időszaka, aminek első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.

Az advent a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Az Advent üzenete, lényege és eredete II/1.
Az Advent üzenete, lényege és eredete II/1.

A világ azonban nem duális, hiszen akkor csak egy dimenziós lenne

Az advent mégis abban az időben gyökeredzik, amikor a téli napforduló még az újjászületést jelentette az őskorban. Később, az ókor során, szinte minden szoláris istennek a téli napforduló lett a születésnapja.

Az Egyház akkor döntött úgy, hogy Jézus szeptemberi születésnapját Karácsony idejére helyezi át, amikor Mithrász, a Legyőzhetetlen Nap, a Sol Invictus kultuszát egybeolvasztották Jézuséval.

A Fény újjászületésének ünnepe tehát nem azt jelenti, hogy a világ duális lenne

Az advent azt jelenti, hogy várunk arra, hogy a Fény ismét megszülessen. Ősi, tisztán pogány vallási időszak ez tehát, amelyre a kereszténység csak rátelepedett, de nem maga találta fel.

A Fény újjászületésének ünnepe tehát nem azt jelenti, hogy a világ duális lenne
A Fény újjászületésének ünnepe tehát nem azt jelenti, hogy a világ duális lenne

Advent a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka.

Liturgiai színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt is használni. A szó a latin adventus – “eljövetel”-ből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.

A keresztények kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek

A 7. században Nagy Szent Gergely pápa emelte fel a számot négyre, végül pedig az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban.

Ilyenkor a visszafogottság, a várakozó komolyság jeleként az oltár díszítetlen marad, az orgona legfeljebb az éneket kíséri. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, az emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére (roráte) jártak, amit Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.

Advent jelképe az adventi koszorú

Amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet-egyet.

A szokás a 19. századra nyúlik vissza, az első – kocsikerék nagyságú – adventi koszorún még 24 gyertya állt. Ezek közül minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg, ezután adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel.

Advent jelképe az adventi koszorú
Advent jelképe az adventi koszorú

A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön.

A koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.

Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.

Az adventi időszak

Az advent szó (a lat. adventus, ‘eljövetel’ szóból) jelentése „eljövetel”. Az ádvent ünnepe a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

A december 25. előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja, az azt megelőző advent harmadik vasárnapja, és így tovább.

2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis szenteste (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

Az ádvent az egyházi év első része, a karácsonyt előkészítő időszak.

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.

A mai római liturgiában a XII. 25. előtti 4 vasárnap és a közéjük eső 18-24 hétköznap.

A 4. században a gallikán liturgia területén alakult ki. Amikor még vízkeresztkor kereszteltek, a keresztelésre szóló 3 hetes előkészületi idő volt.

Az 5. században a XII. 25. előtérbe került, s az advent átkerült karácsony elé és megnyúlt: 6 hetes lett (Szt Márton napjától XII.24-ig tartott).

Róma az 5. században, vsz. Szt Simplicius pápa idejében fogadta be 4 vasárnapos változatában.

Alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása volt. Az írországi kolostori liturgiában az advent az ítéletre érkező Krisztus várásával gazdagodott, s ezt hozták magukkal az ír misszionáriusok.

A középkorban a 4 vasárnap további jelentéssel bővült, az Úr 4 eljövetelét állítja szemünk elé: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor jön el, és készülni kell az eljövetelére.

Az advent kiemelkedő napjai a 3., Gaudete vasárnap és a XII. 17-24. közötti hét.

Adventi szokások

Az adventi időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca). Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos mágikus népi szokáshagyományának nagy részén érezteti hatását.

Ehhez az időszakhoz is több népi hagyomány kapcsolódik: az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amelyeket a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.

Adventi szokások

Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakban, ólakban.

Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet “édesgessenek” maguknak.

Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét.

December 13-án, Luca napján – amely a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt – a lányok 13 egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, s minden nap tűzbe dobtak egyet.

Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz férjük.

Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.

Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. Katolikus vidéken a gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut.

Források, részben: WikipédiaMagyar katolikus lexikon

Képek forrása: pixabay,wikimedia

Szeretnéd megtudni, hogy a párod, vagy a kiszemelted valóban az Ikerlángod-e? Készítettünk erre egy ikerláng tesztet, kattints ide!

 

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  • 91
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    91
    Shares