A mágikus kísérletek sokszor vezettek fizikai csodákhoz az ókorban. A vikingek is így fedezték fel az acélkészítés titkát, hála egy szakrális-mágikus eljárásnak.
Az acél úgy viszonyul a vashoz, mint a vas a bronzhoz: egy összecsapásban szinte biztosan győzedelmeskedni fog.
A felfedezése azonban nem az ateista materializmusnak köszönhető, hanem a szakralitásnak és a mágiának.
A vikingek titkos vallási-mágikus eljárással akartak varázskardokat készíteni
A művelet pedig sikerült – és ennek köszönhetően jelent meg az acél a világon. Az eljárás azonban, mai fejjel, eléggé hátborzongató volt.
Az Isten szó évezredek óta majdhogynem változatlan formában van jelen a magyar nyelvben. Akár az Arany Atya kifejezés, az isten szó is tökéletesen érthető egy ókori nyelven - bár ez se nem a sumer, se nem finnugor!
Isten szavunk eredetére többféle megoldási javaslat született az elmúlt százötven év során. Mind a finnugor, mind a sumer származtatás közkedvelt – és mindkettő téves!
Ahhoz, hogy választ kapjunk, először nézzük meg Varga Géza írástörténész kiváló összefoglalóját a kutatástörténetről.
Az isten szó kutatástörténete
“Az isten egy ma is jól értelmezhető, magyar szavakból álló összetétel, amely különös, ellentmondásoktól sem mentes pályát futott be az etimológusok tanulmányaiban.
A finnugrista „szaktudomány” korábbiakhoz képest megváltozott ítéletét Voigt Vilmos így fogalmazza meg: „Isten szavunk eredetének kutatása a legismertebb ilyen vadászterület. Az utóbbi generációkig még a nyelvtudományunkon belül is itt megengedett volt a merész és ellenőrizetlen fantázia.
Az utóbbi kézikönyvek viszont rendszerint visszautasítják e tarthatatlan elmeszüleményeket, és egyre inkább belső fejlődéssel magyarázzák vallástörténetünk legkorábbról ismert, és ennek következtében sem könnyen értelmezhető fogalmait.”
Érdemes felfigyelni rá, hogy a szent kutatási feladat a szerző megfogalmazásában már csak vadászterület; s hogy tudományos igényű érvelés (például a székely írás nyújtotta lehetőségek kihasználása) helyett csupán a jelzők osztogatására futja a neves szerző tehetségéből.
Mi köze Aleister Crowleynak, a Golden Dawn mágikus szervezetnek és a szabadkőművességnek a Wicca valláshoz? "Mindössze" annyi, hogy nélkülük nem létezne a Wicca.
A Wicca eredete – a saját mitológiája szerint – az őskori vallásosságig megy vissza, de legalábbis a középkori boszorkányságig.
A valóság ezzel szemben az, hogy a Wicca alapítója maga szabadkőműves volt, majd belépett az O.T.O.-ba, ahol egyenesen Crowley bátorította arra, hogy a boszorkányságot az O.T.O. tanításaival vegyítse.
Gardner ezután mind az O.T.O., mind a Golden Dawn tanait alapul véve alkotta meg a Wiccát. Ennél azonban messze több rejlik a részletekben.
A Wicca, az O.T.O. és a Golden Dawn jelentése
Mindenekelőtt tisztázzunk pár fogalmat.
Mi az a Wicca?
A Wicca szó még “Wica”-ként fordul elő az alapító Gerald Gardner írásaiban (Witchcraft Today – „Boszorkányság ma” –, 1954, és The Meaning of ‘Witchcraft – „A boszorkányság jelentése” –, 1959). Gardner elmondása szerint először 1939-ben hallotta a szót attól a boszokránycsoporttól (coventől), mely beavatta a vallás tanaiba.
A beavatója egy bizonyos Dorothy Clutterbuck volt, és a coven az angliai New Forest közelében működött. Állítólag. A cikkből ki fog derülni, mi igaz mindebből.
A dalai láma rangja és munkássága közismert. A nevét azonban valószínűleg jóval kevesebben tudják: Tendzin Gyáco. Szathmári Botond tanulmánya a dalai lámák történetét mutatja be.
“Minden vágyat beteljesítő drágakőnél is értékesebb, legmagasabbrendű célra törekvő tudattal gondoljunk az összes érző lényre!”
(A tudat gyakorlatának nyolc verse)
Az európaiak szemében úgy tűnhet a dalai lámák intézménye, mintha az Tibet ősi hagyománya lenne, pedig nem így van.
Ahhoz képest, hogy a tibetiek honfoglalása és államalapítása jóval megelőzte a magyarokét és sok más európai nemzetét – hiszen a VII. század első felében zajlott – e cím 1578-as megjelenése későinek nevezhető.
A valódi démonok ősidőktől az Emberiség ellen harcolnak. Mégis, a keresztény démonológia tárgykörébe sorolt lények egy része valójában egyáltalán nem démon, hanem testi szükséglet kivetülése vagy ősi istenek lefokozása a papság által.
Más démonok viszont ténylegesen olyan ártó entitások, amelyek suvadást terjesztenek és egyetlen céljuk a pusztítás.
Aki angyalokkal akar dolgozni, szükséges, hogy megismerje az ellenoldalt is. Cikkünk ehhez nyújt támogatást azzal, hogy bemutatja a keresztény démonológia kialakulását.
Bevezetés
Valójában anakronizmus demonológiáról, azaz démontanról beszélni a korai szerzetesség esetében, hiszen a démonok rendszeres tana először csupán a boszorkányüldözésekkel alakul ki[2]. Azonban a démonokról szerzett tudás évezredekkel előzte meg a kereszténységet.
A ’démon’ szó a görög δαίμων-ból ered. A daimónok, Apuleius alapján „nemük szerint lelkes lények, jellegük szerint eszesek, lelkük hatást szenvedő, testük légies, életük nem szűnő.”[3]
Ez azonban nem kielégítő meghatározás, hiszen a kereszténység hatására a korábban semleges daimónokból is a Gonosz szolgálói lettek, nem csupán az ártó szellemi lényekből[4].
Az anyagi univerzum nem energiából áll. Téridő, energia-anyag és információ hármasa alkotja azt a fizikai létsíkot, amelyben a leszületett lelkek tevékenykednek életről életre.
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
Aki kilép az álságosan hamis, primitív, egydimenziós dualitás gyermeteg mesevilágából, az értheti meg egyedül, mit is jelent a hármasság egysége – hiszen jól tudjuk, világunk hármasságokra és az ezek alkotta egységekre épül.
Aki kilép az ezomaterializmusból, az anyagelvű ezoteria mocsarából, meg fogja érteni, mit jelent az, hogy egy a három és három az egy.
Jánost követve a világunkat alkotó harmadik alapot, fundamentumot, az információt három fejezetben vizsgálom meg.
Az Állatöv 12 csillagképét 4000 éve határozták meg. Azóta viszont annyit változott a világ, hogy a Zodiákusban felbukkant egy 13 csillagjegy is. Márpedig ez azt jelenti, hogy az egész asztrológiát módosítani kell.
Írásunkat egy 7 és fél perces hangzócikk formájában is meghallgathatod, kattints ide:
Amikor közel 4000 évvel ezelőtt a babiloni csillagászok meghatározták a 12 állatövi csillagjegyet, valójában 14-gyel számoltak (erről, és asztrológia kialakulásáról itt olvashatsz bővebben), de az elmúlt 2 és félezer évben már valóban csak egy tucat csillagjegy létezett az asztrológiában.
Miért jelent meg a 13. csillagjegy?
Azt, hogy a Föld tengelyének dőlésszöge és a Nap körüli pályájának módosulása miatt ténylegesen felbukkant a 13. állatövi jegy, Walter Berg és Mark Yazaki ismerte fel 1995-ben.
Azóta Japánban már jellemzően beépült az asztrológiába, ahol Hebicukaj-Za-nak (蛇遣座 / へびつかいざ) nevezik a csillagjegyet, azaz Kígyótartónak.
A babiloni csillagászok valamikor az i.e. 5. század során csökkentették le 12-re a csillagjegyek számát, a 12 főbb istenség tiszteletére (egyszersmind a kör 360°-os felosztásából is következik, hogy egyszerűbb 12 azonos szélességű szakasszal számolni).