Skip to content

Jeles napok

A Szerelem és Termékenység ünnepe, Bealtaine, május 1 – az Ősi vallás ünnepei

A Termékenység és a Szerelem ünnepeként a Tavaszi napforduló és Nyári napéjegyenlőség közötti köztes napot tartották meg az Ősi Hit követői. 
Később, az óvallások közül a keltában ez a szernap a Bealtaine, azaz Beltane nevet kapta.

Bealtaine ünnepe a termékenység diadala volt a keltáknál – és őelőttük is szerte Európában.

Termékenység, szex és öröm – a májusfa ezt testesítette meg egyetlen jelképben.

A május kezdetére eső ünnep többféle elnevezéssel bír, ám a tartalma mindegyik európai kultúrkörben ugyanaz. Az írásmódok közül a keltát választottuk, mert ez adja vissza legtisztábban azt a vad, szelídítetlen Áramlást, amely ekkor, május elsején ér a csúcspontjára.

Beltane ünnepe az ősi évkör szerint a négy kisebb ünnep közé tartozik

Ezek a kisebb ünnepek (február 1, május 1, augusztus 1, november 1) a négy nagy napünnep felezőpontjai. Beltane a második, a szerelem, a szexualitás ősi ünnepe.

A Beltane eredete

Az ünnep bizonyosan a földművelő őscivilizációval jelent meg először. A május elsejei dátum kijelölésének eredete a múlt homályába vész – kivéve, ha feltételezzük, hogy tudtak számolni az ősök.

Ebben az esetben a március 21-ei tavaszi napéjegyenlőség és a június 21-ei nyári napforduló, azaz a két jeles napünnep közötti időtávot felére esik május elseje.

Azaz Beltane ünnepének időpontját a három másik “kis ünneppel” együtt a négy napünnep alapján határozták meg.

A Szerelem és Termékenység ünnepe, Bealtaine, május 1 – az Ősi vallás ünnepei
A Szerelem és Termékenység ünnepe, Bealtaine, május 1 – az Ősi vallás ünnepei

Read More »A Szerelem és Termékenység ünnepe, Bealtaine, május 1 – az Ősi vallás ünnepei

A Tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, március 20/21 – az Ősi vallás ünnepei

Az ősi hitben a tavaszi napéjegyenlőségnek kiemelt szerepe volt. Ekkor azonban nem az újjászületést ünnepelték eredetileg, hiszen az a téli napforduló idejére esett. Hanem a fogantatást.

Igen, bizonyos értelemben valóban az életünnepe – csakhogy a hangsúly egészen máshol van. A fogantatáson.

A Tavaszi napéjegyenlőség a fogantatás ősi ünnepe

Ezen a szent napon, ami minden évben március 20-ra vagy 21-re esik, ünnepelték őseink a fogantatást: a Teremtő istenanyai személye ekkor fogant meg az istenatyai személytől, hogy három trimeszter után megszülje a Fényt.

A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk

A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk

Read More »A Tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, március 20/21 – az Ősi vallás ünnepei

Imbolc, Színeváltozás ünnepe, február 1 – az Ősi vallás ünnepei

Imbolc, a Színeváltozás ünnepe az Ősi vallás egyik jeles ünnepe. A négy kisebb napünnep közé tartozik, és a fény áldásában részesíti mindazokat, akik szívében ott él a tiszta hit a Teremtőben.

Ekkor ünnepeljük a Négy Kisebb Szernap közül az elsőt, a Fényeváltozást, kelta névvel az Imbolcot.

Ismerd meg ezt az ősi napünnepet, amely pontosan félúton található a Téli Napforduló, a Fény születésének ünnepnapja és a Tavaszi Napéjegyenlőség, a Fogantatás ünnepnapja között.

Legyen áldott minden fénnyel teljes lépted, amelyet a Mennyei Fények útjain teszel!

A Színeváltozás ünnepét, az adott évtől függően, február 1-én vagy 2-án tartjuk. A Színeváltozás ünnepét a Fény Születésének ünnepe (Karacsún, téli napforduló) és a Fogantatás ünnepe (tavaszi napéjegyenlőség) között pontosan félidőben ünnepeljük.

A Színeváltozás ünnepe a növekvő fényről, a rituális megtisztulásról és a Leány istennő dicsőítéséről szól.

A Színeváltozás ünnepét nevezik Imbolcnak és Gyertyaszentelőnek is

Az európai vallásokra rátelepedő és azokat többé-kevésbé magába olvasztó idegen kultusz, a kereszténység nem csak a karácsonyt, a húsvétot, a halottak napját próbálta bekebelezni, hanem olyan ősi ünnepeket is, mint az Imbolc – amit a kelták előtt, mi az ősvallás követői a Színeváltozás ünnepének neveztünk.

Imbolc, Színeváltozás ünnepe, február 1 - az Ősi vallás ünnepei
Imbolc, Színeváltozás ünnepe, február 1 – az Ősi vallás ünnepei
Read More »Imbolc, Színeváltozás ünnepe, február 1 – az Ősi vallás ünnepei
Navaratri, avagy az Istennő Kilenc éjszakája

Navaratri ünnepe, avagy az Istennő Kilenc éjszakája

Az Istennő tisztelete, még ha Brahma kultusza alá is tagolták be, az egyik legtisztább formában Indiában maradt fent. 2021. október 7-én kezdődik idén az egyik leghosszabb ünnepe, a Navaratri.

A “Nava-ratri” szó szerint “kilenc éjszakát” jelent.

Ezt a fesztivált évente kétszer, egyszer a tavaszi napéjegyenlőség és egyszer az őszi napéjegyenlőség után tartják.

Mi a Navaratri jelentősége?

Navaratri során az Istennőt az univerzális anya formájában, “Durga” néven tiszteljük. Szó szerint az élet szenvedésének megszüntetését jelenti.

Őt más néven “Devi” (istennő) vagy “Shakti” (energia).

Ez az energia, amely segít az Istennőnek egy alacsonyabb emanációs, kiáradási létsíkon folytatni a teremtés, megőrzés és elmúlás munkáját.

Navaratri, avagy az Istennő Kilenc éjszakája
Navaratri, avagy az Istennő Kilenc éjszakája

Read More »Navaratri ünnepe, avagy az Istennő Kilenc éjszakája

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) - az Ősvallás Ünnepei

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) – az Ősi vallás Ünnepei

Lughnasadh (ejtsd: lúnaszá), avagy Lammas a kelta év utolsó negyedének kezdetét jelzi augusztus 1-én. A négy kisebb napünnep egyike ősidők óta.

A négy nagy napünnep naptári felezőpontjai négy kisebb ünnepet jelölnek ki. Vélelmezhető, hogy már a földművelés kezdete óta megünneplik, hiszen a három aratóünnep közül az első, amikor a nyári gabonát aratták le.

A másik két aratóünnep a Mabon (szeptember 21, őszi napéjegyenlőség) és Samhain (október 31.). A most kezdődő ciklus a nyájak téli szállásra történő behajtásával végződött hagyományosan.

A Lughnasadh a nyár végét jelzi

Lughnasadh a nyár végét és az ősz kezdetét jelzi évezredek óta. Persze, a jelenben az augusztusi nap még forrón süt, sőt már a szeptember is gyakran júniusi hőséget hoz, ám a nappalok már észrevehetően rövidebbek, az éjszakák hűvösebbek, a nappali árnyékok hosszabbak.

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) - az Ősvallás Ünnepei
Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) – az Ősvallás Ünnepei
Read More »Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) – az Ősi vallás Ünnepei

A Nyári napforduló szent ünnepének titkai – az Ősi vallás ünnepei

Az ősi hitben, az ősvallásban a nyári napforduló tízezer évek óta szent ünnep. A téli napfordulóval és a két napéjegyenlőséggel egyetemben a négy nagy ünnep egyike.

A nyári napforduló ugyanolyan ősi, titokzatos és csodákkal teli ünnep, mint testvére, a téli napforduló.

A napforduló alapvetően egy asztronómiai jelenség, ám éppen úgy több annál, mint ahogy Te is több vagy a testednél!

Írásunkban ezúttal a nyári napforduló szakrális csodáját mutatjuk be.

A Nyári Napforduló az Első Trimeszter, a Fény teljességének ünnepe

A téli napforduló a születés ünnepe, amikor újjászületik a Fény. A tavaszi napéjegyenlőség jelentősége más: a tavaszi megújhodás, a rügyek, új hajtások, friss levelek megjelenése adja tanújelét annak, hogy a fogantatás sikeresen megtörtént és az új élet, a Föld élete ismét erősödik.

A Nyári napforduló szent ünnepének titkai - az Ősi vallás ünnepei
A Nyári napforduló szent ünnepének titkai – az Ősi vallás ünnepei

Read More »A Nyári napforduló szent ünnepének titkai – az Ősi vallás ünnepei

Téli napforduló az Ősvallásban. Karácsony-Karacsúny. A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Az Ősvallásban a téli napforduló a négy nagy ünnep egyike. A Fény újjászületésének, az Élet születésének ideje.

A téli napfordulót az ősidők óta megünneplik az emberek szerte a világon. Olyan közös esemény, ünnep ez, amelyen az egész emberiség egyként osztozik.

A szakrális születés, az újraszületés kezdő pillanata december 21-22, a tél napforduló mindenkori ideje

Ez az az időpont, amikor a szakrális felfogás szerint a lélek újra testet ölt. Az ősi hitben ez a világlélek, a Föld éltető lelke, amely ekkor, a téli napforduló idején tér vissza a föld-testébe.

A dátum azért változik, mert a 365 napos év nem pontos. Ezért szükséges négy évente (kivéve az évszázadok esetében) egy szökőnapot beiktatni.

A téli napforduló dátuma emiatt három éven át december 21-re esik, míg a negyedik évben (mindig a szökőév előtti évben) december 22-re.

Téli napforduló az Ősvallásban. Karácsony-Karacsúny. A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé
Téli napforduló az Ősvallásban. Karácsony-Karacsúny. A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Read More »Téli napforduló az Ősvallásban. Karácsony-Karacsúny. A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Index