Ősi hit

A Fénytudók Könyve egy kinyilatkoztatott írás, amely az Egytől érkezett az emberek ébresztésére és segítésére, így a Teremtő Istennő szent szavait tartalmazza.

Válaszokat adó kinyilatkoztatás mindazoknak, akik feltették már a kérdést: vajon tud-e teremteni, újat létrehozni az ember?

Vagy ha Isten mindenható, miért nem teremti tökéletesre a világot?

Ha bármit megtehet az Istennő, miért nem szünteti meg a szenvedést, a háborúkat, a betegségeket?

A Fénytudók Könyvében ezen kérdések részben megválaszoltatnak.

A Fénytudók Könyve

Olyan kinyilatkoztatást olvashatsz, amely a Teremtő Istennőtől származik, angyala közvetítésén keresztül, az eredeti értelméhez leghűbb magyar megfogalmazásban. A szerző engedélyével részleteket közlünk belőle.

Read More »A Fénytudók Könyve – részlet

Ezt az imát minden alkalommal mondd el, amikor úgy érzed, ki akarod fejezni hálád a Teremtőnek. A hála azonban mindazoknak szólhat és szóljon is, akik számodra bármilyen segítséget, támogatást, hasznot… Read More »Mindennapi hálaadás a Teremtőnek

Ukrajna területén a kereszténység térhódítása előtt is vallásosak voltak az emberek, csak éppen a keleti szláv óvallást követték.

Habár pogányságnak nevezik, az csak keresztény szemszögből érvényes kifejezés. Az európai óvallások nem voltak pogányok!

A pogány vallások valójában óvallások voltak, hiszen az ősi vallás leszármazottai. Méghozzá olyanok, amelyekből a kereszténység is építkezett, hiszen a karácsony, a húsvét, a mikulás, a halottak napja mind kereszténység előtti ünnep.

Mi az a pogányság és milyen vallás az ukrajnai szláv pogányság?

A pogány kifejezés (a latin paganus ‘vidéki lakos’ szóból; ukránul: pohanstvo) a kereszténység előtti többistenhitű vallások általános megnevezése.

Európában azután vált általánosan használatossá, hogy Nagy Konstantin 313-ban a kereszténységet a Római Birodalom államvallásává tette.

A pogányság valójában óvallás, vagy óvallásosság – az ukrán szláv „pogányság” dióhéjban

Az ukrajnai szláv óvallás legrégebbi rétegét az animizmus adja, amely elfogadta a jó (berehini) és a gonosz (upiri, demoni) szellemek létezését.

Később a termékenység isteneit (Rod és a rozsanyci) és az ősök szellemeit imádták, majd egy legfőbb istenséget, Szvarohot, az ég és a tűz istenét.

Az istennői minták archetipikus jelenségek, amelyek közül legalább egy mindig hat egy nő életére. Összesen tizenhárom ilyen mintát különböztetünk meg.

Cikksorozatunk második részében a tizenhárom istennői minta és árnyék közül bemutatjuk a második hármat. A cikk első részét itt olvashatod.

Az istennői minták és aspektusok nem azonosak az Istennő személyeivel

Az Istennő, aki túl van téren, időn és nemiségen, olyan személyekkel, arcokkal, aspektusokkal rendelkezik, amelyek túlmutatnak a földi-anyagi realitáson.

Ha többet akarsz tudni az Istennőről, olvasd el ezt!

A női nem mintái és aspektusai ezzel szemben a női minőséghez (a négy alapminőség egyikéhez) tartoznak, és kisebb istennők uralják őket.

Read More »A nők életében jelentkező 13 istennői minta és árnyék aspektus II.

Tizenhárom olyan istennői aspektust különböztethetünk meg, amelyek közül legalább egy mindig hat egy nő életére.

Az istennői tulajdonságok, jellemvonások, tudatminták rendelkeznek férfiúi megfelelőkkel, a tizenhárom isteni aspektussal, amik pedig a férfiak életében jelentkeznek.

Cikksorozatunk első részében felsoroljuk a tizenhárom istennői mintát és árnyékot és bemutatjuk az első kettőt.

Az istennői minták és aspektusok nem azonosak az Istennő személyeivel

Az Istennő, aki túl van téren, időn és nemiségen, olyan személyekkel, arcokkal, aspektusokkal rendelkezik, amelyek túlmutatnak a földi-anyagi realitáson.

Ha többet akarsz tudni az Istennőről, olvasd el ezt!

A női nem mintái és aspektusai ezzel szemben a női minőséghez (a négy alapminőség egyikéhez) tartoznak, és kisebb istennők uralják őket.

Read More »A nők életében jelentkező 13 istennői minta és árnyék aspektus I.

Az ősi sztélé, amit Toszkánában nemrégiben tártak fel, elárulta az első titkát: a termékenység etruszk istennőjének nevét.

Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére. A 227 kilogramm súlyú sztélére 2019-ben bukkantak a Poggio Colla-ban, az i.e. hatodik századi etruszk településen.

Uni istennő nevét találták meg

A kősztélén szereplő hosszú feliratot egy 2500 éve holtnak számító nyelven írták, és Gregory Warden régész, a Dallas-i Dél-Metodista Egyetem professzor emeritusa találta meg.

A fordítás jelenleg folyamatban van, és a kutatók felfedezték, hogy a szöveg Uni istennőre utal.

Read More »Régészek ráleltek az ősi etruszk bőségistennő nevére

Luca napja egykor a téli napforduló, Karacsún idejére esett. Fél évezrede már december 13-ra esik, de ettől még több, téli napfordulós népszokás is kapcsolódik hozzá.

Luca széke, Luca-napi búzaültetés, Luca-napi kotyolás és dologtiltás: többek között ezek a népszokások és fogalmak élnek a köztudatban december 13-val kapcsolatban.

Szent Lúcia a menyasszonyok és – már a középkor óta – a szemfájósok védőszentje, néhol még a mai napig is imádkoznak hozzá a szemük gyógyulása érdekében.

Luca napja egykor a téli napforduló, Karacsún napjára esett

Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár 1582-es bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja: „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja”. A korábbi években Luca napjára esett a téli napforduló, vagyis ekkor volt az év legrövidebb nappala, leghosszabb éjszakája.