Skip to content

Ősi hit

Miért Istennő az Istennő és miért nem inkább Isten?

Miért Istennő az Istennő és miért nem inkább Isten?

A kérdés jogos, miért Istennő az Istennő, és miért nem Teremtő, Isten, Anya?

Miért mondhatjuk, hogy az Istennőben van minden, azaz miért vagyunk Panentheaisták, ha egyszer ről beszélünk?

És miért Istennő, miért nem Anat, Inanna, Déméter, Nuit vagy más név, amiként nevezzük Őt? A válaszok további kérdéseket fognak szülni, ami helyénvaló. Legyetek kíváncsiak, mert a kíváncsiság hajt előre a tudás ösvényein.

Miért Istennő az Istennő és miért nem inkább Isten?

Mivel a Teremtő IstenNő, áldott legyen a szent neve, túl van téren és időn, emberi minőségeken, polaritásokon, nemiségen, ezért maradhattunk volna a már megszokott Isten szónál. Három okból választottuk mégis az Istennő szót.

  1. Mert a közvetlen, teljes tapasztalás kétséget sem hagyott felőle, hogy Istennő.
  2. Mert az ősvallás letéteményeseiként a folytonosságot, kontinuitást jelentjük ki vele, hiszen egykoron csak az Anyaistennőt ábrázolták emberi formában.
  3. Mert világosan és tisztán meg akarjuk különböztetni az ábrahámita vallásoktól az ősi vallást, az Emberiség egyetemes ősvallását.
Miért Istennő az Istennő és miért nem inkább Isten?
Miért Istennő az Istennő és miért nem inkább Isten?

Read More »Miért Istennő az Istennő és miért nem inkább Isten?

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) - az Ősvallás Ünnepei

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) – az Ősi vallás Ünnepei

Lughnasadh (ejtsd: lúnaszá), avagy Lammas a kelta év utolsó negyedének kezdetét jelzi augusztus 1-én. A négy kisebb napünnep egyike ősidők óta.

A négy nagy napünnep naptári felezőpontjai négy kisebb ünnepet jelölnek ki. Vélelmezhető, hogy már a földművelés kezdete óta megünneplik, hiszen a három aratóünnep közül az első, amikor a nyári gabonát aratták le.

A másik két aratóünnep a Mabon (szeptember 21, őszi napéjegyenlőség) és Samhain (október 31.). A most kezdődő ciklus a nyájak téli szállásra történő behajtásával végződött hagyományosan.

A Lughnasadh a nyár végét jelzi

Lughnasadh a nyár végét és az ősz kezdetét jelzi évezredek óta. Persze, a jelenben az augusztusi nap még forrón süt, sőt már a szeptember is gyakran júniusi hőséget hoz, ám a nappalok már észrevehetően rövidebbek, az éjszakák hűvösebbek, a nappali árnyékok hosszabbak.

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) - az Ősvallás Ünnepei
Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) – az Ősvallás Ünnepei
Read More »Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe (augusztus 1.) – az Ősi vallás Ünnepei

Totemek és totemállatok I. Alapvető tudnivalók

A totemek, vagy totemállatok az Ember egyik legkorábbi isten-élményeiből születtek – párhuzamosan a Nagy Istennő felismerésével. A Totem alapvetően annyit jelent: lélekős.

A vallástudomány totemizmusnak nevezi azt a világnézetet, amely szerint minden ember, minden család, klán és nép saját totemőssel bír.

A totemizmus azt jelenti, hogy mindenki rendelkezik egy spirituális állat-őssel

Rögtön az elején tisztázzunk egy gyakori félreértést: az állat-totemős nem azt jelentette a régiek szemében, hogy az egyes emberek vagy klánok ténylegesen farkasok, medvék vagy sólymok leszármazottai. A totemős volt: emberi.

Totemek és totemállatok I. Alapvető tudnivalók
Totemek és totemállatok I. Alapvető tudnivalók

Read More »Totemek és totemállatok I. Alapvető tudnivalók

Csillagokból születtünk és a csillagok közé térünk vissza

Csillagokból származunk mind. Ahogy egyre fáradtabbak és kimerültebbek az emberek, úgy válik mind fontosabbá, hogy tudatosítsuk magunkban, honnan származunk.

Míg a szellem, a lélek, a tudat esetében megannyi választ – és kérdést – találhatunk, addig a test esetében minden egyértelmű.

Csillagok unokái és nagyszülei vagyunk

Valódi csillagoké, igen, azoké a hatalmas, világító égitesteké, amelyek a fény forrásai a mindenségben.

Amikor a naprendszerek kialakultak, csupán por lebegett az űrben – egykorvolt csillagok pora. Csillagporból lett a mi Napunk is, a Föld is, és rajta minden élőlény.

Csillagokból születtünk és a csillagok közé térünk vissza

Read More »Csillagokból születtünk és a csillagok közé térünk vissza

A Nyári napforduló szent ünnepének titkai – az Ősi vallás ünnepei

Az ősi hitben, az ősvallásban a nyári napforduló tízezer évek óta szent ünnep. A téli napfordulóval és a két napéjegyenlőséggel egyetemben a négy nagy ünnep egyike.

A nyári napforduló ugyanolyan ősi, titokzatos és csodákkal teli ünnep, mint testvére, a téli napforduló.

A napforduló alapvetően egy asztronómiai jelenség, ám éppen úgy több annál, mint ahogy Te is több vagy a testednél!

Írásunkban ezúttal a nyári napforduló szakrális csodáját mutatjuk be.

A Nyári Napforduló az Első Trimeszter, a Fény teljességének ünnepe

A téli napforduló a születés ünnepe, amikor újjászületik a Fény. A tavaszi napéjegyenlőség jelentősége más: a tavaszi megújhodás, a rügyek, új hajtások, friss levelek megjelenése adja tanújelét annak, hogy a fogantatás sikeresen megtörtént és az új élet, a Föld élete ismét erősödik.

A Nyári napforduló szent ünnepének titkai - az Ősi vallás ünnepei
A Nyári napforduló szent ünnepének titkai – az Ősi vallás ünnepei

Read More »A Nyári napforduló szent ünnepének titkai – az Ősi vallás ünnepei

Index