Az anyák napja spirituális üzenete az összetartozás a múltunkkal, évek százezrein keresztül kapcsolódva a legelső emberekhez.
Ha az életből veszünk egy példát, akkor a világi szeretet legmagasabb rendű példáját látjuk egy anya és gyermeke között. Gondoljunk egy anyára a tehetetlen csecsemőjével.
Az anya rajong a gyermekéért
Annyira tele van szeretettel a gyermek iránt, hogy nincs helye benne a haragnak. A csecsemő megragadhatja az anya haját, ököllel verheti az anyát, és bemocskolhatja az anya ruháját.
Az anyát olyan szeretet tölti el a gyermek iránt, hogy megértéssel és együttérzéssel képes elviselni a gyermek viselkedését.
2021-ben is várnak Rád a Tízmilliószoros teremtő napok, Teliholdak és Újholdak.
Készítettünk Neked egy mágikus kalendáriumot!
2021-ben is, mint minden évben, négy Tízmilliószoros nap fordul elő. Tudni akarod, melyek lesznek a Tízmilliószoros teremtő napok, Teliholdak és Újholdak 2021-ben?
A buddhista hit szerint ilyenkor minden cselekedet tízmilliószoros erővel hat
A tízmilliószoros napok a buddhizmusból erednek, ahol minden évben, a holdnaptár szerinti dátumok idején emlékeznek meg Buddha egy-egy életeseményéről.
A Tízmilliószoros napok tökéletes alkalmak a meditációra és pozitív gondolkodásra
A pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy minden helyzetben megtaláljuk a pozitívumot – nem pedig azt, hogy kizárjuk mindig a negatívumot!
A határaink meghúzása olyan alapvető, napi cselekedet, amely lehetővé teszi, hogy fenntartsuk a pozitív gondolkodást.
2020.11.07. a negyedik tízmilliószoros nap 2020-ban. Te milyen manifesztálásokkal készülsz?
A tízmilliószoros napok a buddhizmusból erednek, ahol minden évben, a holdnaptár szerinti dátumok idején emlékeznek meg Buddha egy-egy életeseményéről.
A buddhista hit szerint ilyenkor minden cselekedet tízmilliószoros erővel hat
A negyedik tízmilliószoros nap 2019-ben november 18-ára esik. Ez a Lhabab Düchen, amely a tibeti naptár szerint a kilencedik holdhónap 22. napjára esik, és Tibetben és Bhutánban széles körben megünneplik.
A fesztivált más buddhista ázsiai országokban is ünneplik, köztük Sri Lankán, Mianmarban, Thaiföldön és Laoszon, ahol néhány héttel a tibeti és a bhutáni alkalom előtt ülik meg.
A Tízmilliószoros napok tökéletes alkalmak a meditációra és pozitív gondolkodásra
A pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy minden helyzetben megtaláljuk a pozitívumot – nem pedig azt, hogy kizárjuk mindig a negatívumot!
A határaink meghúzása olyan alapvető, napi cselekedet, amely lehetővé teszi, hogy fenntartsuk a pozitív gondolkodást.
Különleges Halloweent élhetünk meg 2020-ban: 76 éve, 1944-ben történt utoljára, hogy Kék Holdas éjszaka volt az Átjáró, avagy Samhain éje.
Az Átjáró ősi ünnepén már tízezer éve is szert ültek az európai emberek. Később ebből lett Samhain a keltáknál, amit a kereszténység vett át Mindenszentek Éjeként, All Hallows Eve néven. Ez rövidült Halloweenre.
Mitől igazán különleges a Halloween 2020-ban?
Az ősi ünnep különlegességét most 2020-ban az adja, hogy Kék Holdas, teliholdas alkalom köszönt ránk. A metonikus ciklus alapján tudjuk, hogy 19 évente esik ugyanarra a napra a telihold – csakhogy amikor i.e. 432-ben a görög Metonosz felfedezte ezt a különleges égi szabályosságot, még nem számoltak azzal, hogy a Hold néha kissé szabálytalanul kering, így egy-egy nap eltolódás adódhat a metonikus ciklusban.
Emiatt aztán utoljára 1944-ben történt meg, hogy Kék Teliholdas Halloweent tarthattak az emberek – már persze ott, ahol a háború borzalmai mellett még foglalkoztak ünnepekkel.
Miért Kék Hold/Kék Telihold?
Habár nagyon misztikusan hangzik, a Kék Hold valójában nem jelenti azt, hogy kékes színt ölt a Telihold – egyszerűen így nevezik azt, amikor egy naptári hónapon belül két telihold is adódik.
2020-ban egyébként összesen 13 Teliholdas éjszaka köszönt be. Nézd meg itt a holdnaptárunkat!
Különleges Halloween lesz ma – 76 éve volt ilyen utoljára, 1944-ben!
Minden napéjegyenlőség egy-egy sorsforduló. Persze sokunknak ez már csak egy dátum, egy naptári bejegyzés.
Aki viszont ilyenkor kiül a csillagos égbolt mennyei kupolája alá, és belenéz a csillagragyogásos hajnal szemébe, megérezhet valamit a kozmikus távlatokból.
Hogy mily kicsiny és egyszerre nagyszerű az ember, és hogy valóban értelmes és igaz a kérdést feltennünk: mi végre vagyunk ezen a világon?
Ősi indiai bölcsesség
A védák tanítása szerint, minden csillagvilág csak egy meghatározott ideig létezik, így a Föld bolygó sem él majd örökké.
Amikor éltető Napunk ereje elfogy, a körülötte született bolygóvilág is elpusztul. Legalább is fizikai formájában megszűnik létezni. Ez viszont, a védikus bölcsesség szerint, nem jelenti az azon kialakult élet pusztulását.
Bolygóvilágok és karmikus sorsfeladatuk: a Föld, mint karmabolygó
A Hold tisztelete egyidős az emberi civilizációval, amiként a Hold is évmilliárdok óta hat bolygónkra. Igazán nehéz volna elképzelni, milyen lenne az élet a Földön, ha nem volna égi kísérője – vagy másként viselkedne.
A szakrális, azaz isteni közreműködéssel megvalósuló mágia tízezer évekre visszanyúló történelmét végigkíséri a Hold és a holdhoz kapcsolódó tudás, na és persze a babonatikus hiedelmek.
Ismerd meg most, hogy mi a kapcsolat a Hold és a termékenység között és egyáltalán, a Hold tényleg a női princípium képviselője – vagy éppen nagyon is férfias égitest!
Kétségtelen, hogy mind a görög, mind a római vallásokban így tekintettek rájuk a beavatottak. Azonban elég csak az iszlámra vetni egy pillantást, hogy azonnal kiderüljön, egyáltalán nem abszolút, szent igazság a Hold női mivolta.
2020.06.05. ismét egy különleges nap 2020-ban: egyszerre következik be a Bőséget hozó Telihold és az idei második Tízmilliószoros nap!
A Telihold mindig különleges alkalom, hiszen ekkor a legfényesebbek az éjszakák (kiváltképpen ha a nyár elejének illata tölti be a levegőt).
Ahogy a Nap bevilágítja a Holdat, úgy, mivel a Hold a lélek jelképe, bevilágítja a Lelkünket is. A 2020.06.05.-i Telihold szombat éjjel 21 óra 13 perckor következik be a Nyilas jegyében
A Tízmilliószoros nappal együtt igazi csoda-idő köszönt be!
Most kapaszkodj! Bőséget hozó Telihold és Tízmilliószoros nap 2020.06.05.
Szantorini egy fejlett szigetállam volt, vagy az ősi vallást követő Minószi civilizáció fejlett szigetvárosa. Hatalmas flottájával egyszerre uralta a Földközi-tenger térségét és biztosította az áruk, emberek és ötletek szabad áramlását, i.e. 20. századtól egészen a mükénéi hatalomátvételig az. i.e. 14. században.
1967-ben Sz. Marinatosz professzor fedezte fel az ősi Thérát, amikor ásatni kezdett az Égei-tenger apró, vulkanikus szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, két-három emeletes házakkal, a szobákban pedig a mindennapi életet ábrázoló freskókkal.
A feltárás különlegességét tovább fokozta, hogy bár talált bútor és cserépedény maradványokat, a munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjaival együtt, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek.
Théra, a régészeti feltárások alapján, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt, amely nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thérát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók.
A feltárások alapján egyértelmű, hogy a lakók még el tudtak menekülni a kitörés elől.
Az biztos, hogy a fő sziget Kréta volt, és bár cunami, földrengés, sőt a thérai vulkánkitörés is jelentős csapást mértek a minószi civilizációra, az összeomlást mégsem ezek okozták. A korai hipotézisekkel ellentétben a mükéneiek nem erőszakkal vették át a hatalmat.
A régészeti leletek, illetve a genetikai vizsgálatok eredményei alapján ma már bizonyos, hogy a minósziak és mükéneiek ugyanonnan származtak: Anatóliából. Vérség szerint rokon népek voltak, és bár ez önmagában még sosem volt akadálya egy háborúnak sem, a leletek azt bizonyítják, hogy természeti csapások gyengítették meg a minószi arisztokrácia hatalmát, amit a mükéneiek kihasználtak.
Lényegében egy uralkodó réteg elleni felkelés, de legalábbis nem háború szülte erőszak okozta a hatalomváltást.
Már csak azért sem okozhatta a thérai vulkánkitörés, avagy Szantorini megsemmisülése a minószi összeomlást, mert azt követően még évszázadokig hatalma alatt tartotta a Fölközi-tenger térségét.
Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz
Atlantisz évezredek óta izgalomban tartja az emberek fantáziáját. Az első, széles körben elterjedt és írásban fennmaradt beszámolót Platónnál olvashatjuk, és sokáig megoszlott a vélemény Atlantiszról. Most azonban eljött az ideje, hogy bebizonyítsam, Atlantisz létezett.
Cikkemben Atlantisz létének bizonyítékaira összpontosítok. A kutatástörténettől, az alternatív elméletektől, a teozófiai és más okkult elképzelésektől eltekintek, ezeket megannyi könyv és tanulmány dolgozta már fel.
A következőkben két állítást bizonyítok be:
Platón több forrást gyúrt egybe, amikor leírta Atlantisz történetét,
Létezett egy sokkal ősibb Atlantisz is, amelyről Platónnak nem volt tudomása.
Atlantiszról a görögök révén maradt fent a legtöbb adatunk
Atlantiszról a kezdetek óta megoszlanak a vélemények. Már Platón tanítványa, Arisztotelész is úgy kezelte, mintha csak egy legenda volna, ám mellette, utána legalább ennyien meg voltak győződve róla, hogy ténylegesen létezett Atlantisz.
Viszont arra a huszadik század végéig, sőt a huszonegyedik század elejéig kellett várni, hogy a beszámolókon túl egyre több tárgyi, földtudományi és régészeti bizonyíték váljék elérhetővé.
Alan Cameron, az ókorász szerint: „Csak a modern időkben veszik komolyan Atlantisz történetét; senki sem tette így az ókorban”. Ami viszont nem igaz. Több történeti műben is megtalálni az ókorban a rá való hivatkozást.
Atlantisz nevének jelentése és eredete
Induljunk el a kályhától: Atlantisz görögül Ἀτλαντὶς νῆσος (Atlantisz nészosz), ami annyit jelent: „Atlasz szigete”. A nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene uralta a szigetet, és a félisteni gyermekeit telepítette le itt, akik Kleithótól, egy halandó nőtől származtak.
Összesen öt gyermeke született tőle, és mind kaptak egy részt a szigetből, ám Atlasz volt az elsőszülött fiú, ezért ő kapta a legnagyobbat és a legfontosabbat.
Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti
Az átoktáblák népszerűek voltak a múltban. Sokan vélték úgy, hogy az ellenfeleik, riválisaik legyőzése, vagy akár szerelmük meghódítása átoktáblákkal valósítható meg a legbiztosabban.
Harminc darab, ólomból készült átoktáblát fedeztek fel egy ősi kút alján Athénban. A kút a Kerameikos, az ókori Athén fő temetőjében található, amely a fazekasok negyedének szomszédságában épült (a keramos a fazekas agyagát jelenti).
A temető környéke egykor népes városnegyed volt
A Kerameikos az eredeti, ókori városközponttól északnyugatra, a néhai városfalnál húzódott a Dipylon-kapu mellett.
A hatalmas helyszínt korábban az Eridanos folyó keresztezte, mielőtt csatornáztak volna a klasszikus időszakban, amikor a városfalat húzták fel.
30 átoktáblát találtak egy athéni kútban – még mindig hatnak?
