Kezdőlap Spiritualitás Bölcsességek Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése

Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése

342
0
Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése
Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése
Létezik egyáltalán abszolút értékrend? Miként fogadja a spiritualitás a gender kérdését, sőt beszélhetünk-e gender kérdésről, vagy ez csupán egy újabb posztmodern támadás a Nyugat ellen?

Kezdjük a könnyebben megválaszolható kérdéssel, azaz létezik-e abszolút erkölcs, vagy az mindig szubjektív értékrend lesz?

Ehhez először azt szükséges megválaszolnunk, mit is jelent az erkölcs.

Mi az erkölcs és az etika jelentése?

Az erkölcs a helyes viselkedést meghatározó szabálygyűjtemény.

Az erkölcs alatt egy adott csoport (család, társadalom, kultúra, vallás, stb.) által, a régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.

Például erkölcsös-e többet kivenni a közösből, mint mások? Vagy etikusnak számít-e húst enni, vagy erkölcsös-e életben hagyni a legyőzött ellenséget?

Az etika határozza meg azt, hogy mi helyes és mi helytelen.

Hangsúlybeli különbség van erkölcs és etika között – az erkölcs maga a szabálygyűjtemény, az etika pedig ennek a bölcselettel alátámasztott, nagyobb halmaza. Jelen írásomban a kettőt azonosnak tekintem.

Az etika a filozófiából ered

A helyes viselkedés szabálygyűjteménye mindig igényli a “Miért?” kérdést, és annak válaszát.

Habár az emberek nagyobbik része hajlamos a vak szabálykövetésre (“azért, mert csak, mert én mondtam”), ebben a “miért?”-re a válasz az erő, a tekintély.

Ez pedig aligha tartós. Olyannyira múlandó, hogy a tekintélyre épülő rendszerek a Vezér, a Tekintélyszemély halálával rendre ki is múlnak.

Az etika a filozófiából ered
Az etika a filozófiából ered

Minden érdemi etika tehát tartós alapot igényel – ez pedig a filozófia, avagy bölcselet.

A bölcselet ad választ a miért? kérdésére

A filozófia azt írja le, hogy miért úgy vannak a dolgok, ahogy vannak. Arra is, hogy mit ismerhetünk, mit kérdőjelezzünk meg vagy mit fogadjunk el.

Ha a bölcselet a “miért”, akkor az etika a ”hogyan

A filozófia ad alapot az etikának, az erkölcs pedig élővé teszi a bölcseletet.

Mindebből is látszik, hogy erkölcsből legalább annyi van, ahány filozófiai irányzat, sőt ahány tekintélyrendszer (például törzsközösség, család, intézmény, vállalat, stb.) létezik.

Van amerikai őslakos etika (ebből is többféle), katolikus, protestáns, zsidó, hindu, buddhista, liberális, konzervatív, dzsainista, japán szekuláris, japán shinto, orosz ateista, orosz orthodox, magyar balos vagy éppen norvég jobboldali erkölcsiség.

Ezeknek lehet és van is több közös metszete, de vannak kisebb-nagyobb eltérések is.

Sőt a különbségek akár az azonosságokat is felülmúlhatják.

Gondoljunk csak arra, hogy a hagyományos kínai etika engedi, hogy kínzást követően levágják és megfőzzék a kutyát. Aki ilyet tenne Európában, azt széttépné a népharag.

Ugyanakkor Európában megeszik a disznót és a tehenet, amelyek utálatos, sőt tiltott dolgok egy hithű muszlimnak, illetve egy hithű indiainak.

 Európában megeszik a disznót és a tehenet, amelyek utálatos, sőt tiltott dolgok egy hithű muszlimnak, illetve egy hithű indiainak.
Európában megeszik a disznót és a tehenet, amelyek utálatos, sőt tiltott dolgok egy hithű muszlimnak, illetve egy hithű indiainak.

A dzsainisták vagy a vegánok csak növényeket esznek, amivel megbotránkoztatnának az inuitokat (avagy régiesen eszkimókat), de az amerikai prérik őslakosai is “béna vadásznak” neveznék el őket és a társadalmuk peremére sodródnának, mert tiszteletlenek a leölt állat szellemével szemben azzal, hogy nem esznek a húsából – legalábbis a klasszikus törzsi korban.

Léteznek univerzális erkölcsi szabályok?

A válasz attól függ, hogy ki adja meg. Bármely monoteisztikus vallás híve azt mondaná: az ő hitének erkölcsisége a legfejlettebb, univerzális, abszolút etika, amely egyenesen az istenétől ered, tehát megkérdőjelezhetetlenül Igaz.

Ha bármely pontban eltér tőle egy másik erkölcsi szabálygyűjtemény, akkor az a hibás, romlott, érvénytelen.

Más vallásoknál, jellemzően ahol többistenhit van, az etika sem fekete-fehér. Ott is előfordul, hogy bizonyos szabályokat abszolútnak tartanak, ám nyitva hagyják a lehetőséget, hogy más erkölcsiség is érvényes lehet.

Léteznek univerzális erkölcsi szabályok?
Léteznek univerzális erkölcsi szabályok?

Az univerzalitásra törekvők, akik a közös, mindenütt meglévő szabályokat tekintik abszolútnak, azt vallják, hogy ezek az Univerzum Törvényei és ezért abszolút Igaz szabályoknak kell elfogadnunk azokat.

A beavatottak tudják, hogy mindezek tévednek.

Nincs univerzális, abszolút erkölcs. Lélekfajokként változnak, mire rendeltettek és ezáltal az erkölcseik is eltérőek, méghozzá gyökeresen.

Ha minden szabály relatív, akkor bárki bármit megtehet?

Korántsem! Az erkölcs megléte a szellemi fejlődés velejárója. Az etika, az etikus élet az egyik nagy különbség tudatosan értelmes lények és állatok között.

Mindenki azt az erkölcsiséget vallja magának, ami a legközelebb áll a saját természetéhez. Ez a kiegyensúlyozott, boldog élet egyik alapja.

Egy fontos: tartsátok mindig szem előtt, hogy a Ti erkölcsi szabályaitok Rátok vonatkoznak.

Ne akarjátok másokra kényszeríteni, ugyanakkor otthonotokban, országotokban a Ti szabályaitok érvényesek, tehát idegenek alkalmazkodjanak tihozzátok, amiként idegenben Ti alkalmazkodjatok másokhoz.

A beavatottak pedig úgyis megkapják istenségüktől azt a kinyilatkoztatást, milyen erkölcs szerint igazgassák saját életüket.

Mi a helyzet a genderrel spirituális szempontból?

A gender olyan kérdés, amelyet koronként és kultúránként eltérően kezeltek. Az bizonyos, hogy a judaizmus előtt a társadalmak többségében a társadalmi szerepek messze fontosabbak voltak, mint hogy ki milyen nemű emberekhez vonzódik.

Ha Rómában egy férfi Férfiként viselkedett, akkor elfogadták a homoszexualitását – de megvetették, ha nőként illegeti magát. Közép-Kelet sámánikus társadalmaiban a férfi sámánok gyakorta transzneműek voltak és a közösség elfogadta őket. Észak-Amerika indiánjai három nemet, gendert ismertek – a harmadik a Kétszellem volt.

Észak-Amerika indiánjai három nemet, gendert ismertek - a harmadik a Kétszellem volt.
Észak-Amerika indiánjai három nemet, gendert ismertek – a harmadik a Kétszellem volt.

Ám még ott is a társadalmi szerepek döntöttek. Egy nő tekinthette magát férfinak, amennyiben férfiként is élt! Azaz férfi ruhát viselt, férfi tevékenységeket folytatott. Még házasodhatott is nővel. Szintúgy, egy férfi is tekinthette magát nőnek, de elvárták, hogy akkor nőként is jelenjen meg.

A legtöbb közel-keleti vallás fikarcnyit se törődött azzal, hogy ki kivel fekszik le. Egyetlen istenséget se zavart, ha nő nővel hál, vagy egy nő férfinak tekinti magát.

Mindaddig bármilyen neműnek tarthatta magát az ember, amíg betöltötte az adott gender társadalmi szerepét

Ez az, ami biztosította a társadalmi stabilitást, a rend fennmaradását.

Spirituális szempontból ez tehát a gender kérdésre a válasz: tekintsd magad olyan neműnek, amilyennek akarod – csak akkor töltsd be azt a szerepet is!

Mindaddig bármilyen neműnek tarthatta magát az ember, amíg betöltötte az adott gender társadalmi szerepét

Ha férfi akarsz lenni, legyél Férfi, még ha nőnek is születtél.

Szerző: Peter Sinclair

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  • 30
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    30
    Shares

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here