Luca napja egykor a téli napforduló, Karacsún idejére esett. Fél évezrede már december 13-ra esik, de ettől még több, téli napfordulós népszokás is kapcsolódik hozzá.
Luca széke, Luca-napi búzaültetés, Luca-napi kotyolás és dologtiltás: többek között ezek a népszokások és fogalmak élnek a köztudatban december 13-val kapcsolatban.
Szent Lúcia a menyasszonyok és – már a középkor óta – a szemfájósok védőszentje, néhol még a mai napig is imádkoznak hozzá a szemük gyógyulása érdekében.
Tartalomjegyzék
Luca napja egykor a téli napforduló, Karacsún napjára esett
Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár 1582-es bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja: „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja”. A korábbi években Luca napjára esett a téli napforduló, vagyis ekkor volt az év legrövidebb nappala, leghosszabb éjszakája.
A néphit úgy tartotta, hogy ezen a napon tilos a lányoknak és asszonyoknak bármilyen munkát is végezniük. Mert amit ezen a napon elkezdenek, azt sosem fogják befejezni – hiszen annyira rövid a nappal, és annyira erős a sötétség.
A Luca-nap eredete, avagy ki volt Szent Luca?
Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a 3. században élt Szicíliában. A Luca név a „lux lucis”, a fény szóból ered. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért.
Nemesi család tagja volt, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt anyja meggyógyult, ő pedig álmot látott, melyben Ágota megmutatta neki az igaz utat.
Álmából felébredve közölte anyjával, hogy nem megy férjhez pogány vőlegényéhez, mivel van már jegyese: Jézus Krisztus, ezért inkább a vértanúhalált választotta. A vőlegény erre feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél.
Az e napon ünnepelt szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak.
A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, s végül karddal döfték át a torkát.
Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták. Olyan legendája is van, amely szerint pogány kérőjének Lúcia szép szeme tetszett meg, mire a szüzességet fogadó lány kivájta a saját szemeit, és egy tálon elküldte a férfinak.
Szent Lúcia ábrázolása
Lúciát a mártírok pálmáján kívül a nyakából kiálló tőrrel, a lábánál ökörrel ábrázolják. Különleges attribútuma az égő olajmécs és egy szempár: egy tál, benne két szem, vagy két szemet virágzó leveles ágacska.
Ennek magyarázata az, hogy a Lúcia név a latin lux „fény, szem, szeme világa, szeme fénye” szóból ered.
Lussinatt, Luca nap: északi germán Téli Napforduló és a szicíliai legenda ötvözete
Érdemes megfigyelni a Luca-nap eredeti ünnepének elterjedését: Számi-föld, Norvégia, Svédország, Dánia, Észtország, Magyarország, Horvátország és általában a Kárpát-medence magyarok lakta régiói, Észak-Olaszország, Szicília, Málta. Még Finnországban is csak a svéd anyanyelvű finnek körében elterjedt hagyomány.
Az, hogy Luca napja se Nyugat-Ázsiában, se az újlatin se a déli germán térségben nem terjedt el (leszámítva az olasz területeket), azt mutatja, hogy ez nem az Ősi Vallás, az Eredet vallása egy ünnepének általános továbbélése.
Még Németországban is a skandináv hagyományokat vették át és Dániában is csak 1944 óta ünneplik meg. Joggal vélhetjük tehát úgy, hogy alapvetően egy észak-germán hagyomány elterjedését látjuk, pontosabban ugyanazt, mint a karácsonyfa meg a Mikulás manói esetében:
- Az alapot az Eredet vallás, az Ősi vallás adja, amelynek az őseurópai, északi régiókban tovább megmaradtak a hagyományai
- Ezeket a hagyományokat beolvasztották az északi germán emberek, akik letelepedtek Skandináviában
- A keresztény hittérítés révén a keresztény hagyományok ötvöződtek az ősi európai-ógermán hagyományokkal.
Magyarországon és a magyar kultúrtérségben ettől kissé eltérően alakultak a dolgok. Itt nem az Ősi Vallás keveredett a kereszténységgel, hanem ázsiai hagyományok a keresztény szokásokkal.
Mégis, egyvalamiben közös mind az európai, mind az ázsiai hagyomány: az, hogy mindkét régióban eredetileg ez volt a Karacsún, azaz a Téli Napforduló időpontja, amely a naptárreform miatt került át december 13-ra.
Luca-nap – A karácsonyi készülődés és boszorkányok ideje hazánkban
A magyar néphagyományban a Luca nap a legismertebb asszonyi ünnep, és szorosan kapcsolódik a karácsonyi hagyománykörhöz.
Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére. Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
A fény (lux > Lucia > Luca) napja a sötétség napja volna?
Ma nem csak a takarítás tilos, ha szerencsét kívánsz magadnak – erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, így sok népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt.
A rontás ellen fokhagymával kenték be az az ajtók és az ablakok sarkait, és semmit sem adtak kölcsön.
Luca széke a 13-as szám szerint készül
Luca széke összesen 13 darabból áll, 13 napig készül, bizonyos tájegységeken 13 fajta fából úgy, hogy mindennap csak egy-egy munkafázist szabad elvégezni rajta: innen a mondás, hogy lassan készül, mint a Luca széke.
Végül a templomba kellett vinni, ott ráállni – és aki így tett, azonnal észrevette a boszorkányokat.
Luca-kalendárium
A 12 nap Luca naptól karácsonyig jelzi a következő esztendő 12 hónapját. Luca napjától kezdve tizenkét napig, karácsonyig figyelték az időjárást, s minden nap a következő év egy-egy hónapjára nézve adott útmutatást.
Luca napi babonák
- A nők semmiféle munkát sem végezhettek, Luca napját dologtiltó napnak tartották. Az állatok védelme érdekében az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy a banyák ne tudják átlépni otthonuk küszöbét.
- A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
- Aki Luca-nap estéjén, lefekvés előtt egy gerezd fokhagymát lenyel, távol tartja magától a boszorkányokat, a rossz szellemeket.
- A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és szabad volt babot fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást
- Sokan a seprűket is elzárták ilyenkor, nehogy a boszorkányok ellopják őket, és azon repkedjenek
- Ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző
- Búzát is ültettek Luca napján. A karácsonyra kikelő búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
A Luca-asszonyok
A keresztény vallásban tisztelt szent, Lucia mellett élt magyar hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony is. Luca-nap előestéjén az ablakokat és az ajtókat szimbolikusan lezárták, hogy a gonosz be ne mehessen.
Jelenleg eldönthetetlen, hogy a Luca-asszony szent Lúcia ellentétpárja (hiszen az archaikus felfogás szerint a fény és a sötétség párban léteznek), vagy pedig az ősi vallás papnője lehetett eredetileg, aki két okból is a sötétség képviselője lett:
- mert a téli időszak az Öreganya és Öregatya ideje, márpedig az ő színük a fekete,
- mert az ősi vallás papja/papnője, az Egyházzal való szembenállása miatt automatikusan megkapta a „sötétség képviselője” nem hivatalos titulust (hiszen az Egyház magát a „fény képviselőjének” tartja).
Elképzelhető más ok is, ám annyi bizonyos, hogy az évszázadok során rengeteg ősi hagyomány elsikkadt vagy babonatikus népi mágiává alakult át.
Mivel Luca napját a naptárreform miatt elválasztották Karacsún ünnepétől, ezért a legjobb, amit az ősi hit követői tehetnek, hogy igyekeznek összehangolni a két jeles nap tradícióit – hiszen egykoron egyek voltak.
Borítókép: Andre Furtado