Kezdőlap Vallások Ősi vallások Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?

Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?

925
0
Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?
Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?
Ma van Nagypéntek napja a kereszténységben és mégis viszonylag kevesen tudják, miről is szól ez a nap.

A cikkünk végén megmutatjuk, honnan ered a Húsvét – most előbb ismerkedjünk meg a Nagypéntek szimbolikájával!

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja, aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Szigorú böjti nap.

A Nagypéntek különböző elnevezései

A zsidó naptárból eredően: Paraszkeué (gör.), Parasceve (lat.), ‘Készületi nap’ (vö. Mt 27,62; Lk 23,54; Jn 19,31). Innen lett a keleti egyházban: Hé hagia kai megalé paraszkeué, ‘A szent és nagy készületi nap’.

Ebből lett a szláv nyelvekben és a magyarban a Nagy péntek. A latin egyházban a nagypéntek hivatalos neve: Feria sexta in passione et morte Domini, ‘Az Úr szenvedésének és halálának péntekje’.

Angol nyelvterületen ‘Hosszú péntek, Jó péntek’.

Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?
Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?

A Nagypéntek Liturgiája.

Azokban a templomokban, ahol a zsolozsmát végzik, a nagypénteki matutinum és laudes azofficium tenebrarum része. Jeremiás siralmait (lamentáció, a matutinum 1. olvasmánya) plébániatemplomokban is énekelték reggel, a szentmise órájában.

Sok helyen délelőtt (v. du. 3-kor) elvégzik a keresztutat.

A kereszthalál vagy a temetés órájában (3-kor v. 6-kor) kezdődik az ún. csonka mise, melyben nincs konszekráció.

Az igeliturgiát néma leborulás vezeti be (lásd a színes képek között) a díszeitől megfosztott oltár előtt (oltárfosztás). A szertartásban mindvégig megmaradt a 3 olvasmány (Iz 53 f., sztlecke, Szt Jánostól a passió). Utána köv. a nagy oratio fidelium.

Rómában a 6. sz: kapcsolták ehhez az igeliturgiához a Jeruzsálemben már a 4. sz. óta élő kereszt imádását.

A 10. sz. körül vált ált-sá, hogy délelőtt volt az igelit., s du. járultak szentáldozáshoz. A 12-17. sz: a hívők nem áldoztak nagypénteken. Ez a tilalom 1602: Rómán kívül is ált. lett, 1632: Magyarországon is (Pázmány Péter ekkor rendelte el a római rítus bevezetését).

1955-: a szentáldozás a nagypénteki szertartás része.

Az oltárok nagypénteken minden díszüktől megfosztottak (oltárfosztás), az Oltáriszentséget áldoztatás után ismét a szentsíron őrzik, melynél a szertartás után hosszabb-rövidebb szentségimádás, virrasztás van.

Jézus keresztre feszítése

A katolikus néphagyományban. A csíki székelység ajkán a nagypéntek hosszúnap, az Északi csángóknál aszupéntek. Ősi hagyomány szerint nagypéntek a mély gyász és böjt napja. Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, illetve nem húzzák föl; úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.

A középkori liturgia szemlélete és gyakorlata értelmében a tüzet nagycsütörtökön este eloltották, és a húsvéti szentelt tűz parazsából gerjesztették újra.

Addig csak hideg ételt ettek, nagypénteken csak egyszer és csak kenyeret, sót, száraz növényi eledeleket. – A legények ha el is mentek a nekik kedves leányhoz, nem keresték a vele való találkozást, csak egy fekete szalagot kötöttek a kapuhoz közeli fára.

Az imádságokban központi szerepe van a passiónak (népiesenpársió, pásió), a Jézus kínszenvedéséről és kereszthaláláról való elmélkedésnek, a keresztnek és az arma Christi (szenvedés eszközei) néven összefoglalt kínzóeszközök legendában, énekben, elmélkedő imádságban való számbavételének. Jelentős a szenvedés misztériumjátékokban, felvonulásokban, Mária-siralmakban való fölidézése, elsiratása is.

Ősi hagyományokat őriz a Fiát kereső Máriának csíkszentdomokosi és bogdánfalvi siraloméneke, a gyimesi csángók Máriát ébresztő éneke, a halálba menő Krisztus csügési és gyimesbükki búcsúzóéneke. Grál-hagyományokra utal a Krisztus vércseppjeiről szólóbogdánfalvi, csügési, gyimesbükki, csíkszentdomokosi ének.

A csügésiek, csíkszentdomokosiak Krisztus keresztjét köszöntik, a gyimesiek a keresztútját járva különösen a 12. stációnál időznek. A csíkcsomortániak az elhagyatott Krisztust siratják, acsíkmenaságiak az elfelejtett szt vállsebhez is imádkoznak.

Ősi hagyományokat őriz
Ősi hagyományokat őriz

Jézus sírba helyezése

Nagypéntek misztériumának évről évre való mélyebb átélésére, megünneplésére a passiójátékok, felvonulások, ájtatosságok (keresztút, fájdalmas olvasó, Mária-siralmak) adtak alkalmat.

A passiót az egri szegyházban a középkorban mezítláb adták elő. Amikor a bencés templomokban az éneklésben oda értek, hogy a katonák Jézus ruháit elosztották maguk között, akkor a Pray-kódex szerint szétszakítottak két vászonleplet, és eltűntek velük.

Csak a csonkamisére öltöttek sarut. – Régebben nemcsak az asszonyok, hanem a lányok is fekete gyászban mentek a templomba, gyalog, mert kocsira ülni illetlen volt. Csököly református asszonynépe még a 20. sz. elején is tiszta fehérben, eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni.

Az Ormánságban is fehéret öltöttek magukra nagypénteken. Fehérben mentek a csonkamisére a vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.

A kínszenvedés és kereszthalál ünneplése (memoria passionis) nem maradt meg a liturgia, misztériumjáték, ájtatosságok zártabb, alkalomszerűbb keretei között, hanem a templomból kilépve, architektonikus kompozícióként jelent meg a profán környezetben Kálvária, olykor szentgarádics (szent lépcső) építésében, keresztek, keresztutak állításában.

Dumuzi-Tammuz, bal oldalt a Bárány jelképével, életfával
Dumuzi-Tammuz, bal oldalt a Bárány jelképével, életfával

A protestánsoknál a kálvini fölfogás szerint a nagypéntek a legnagyobb ünnep.

A passió és lamentáció a reformációtól egészen a 19. sz-ig része volt a magyar protestáns istentiszteletnek is, a nagypénteket a reformátusok és evangélikusok is böjttel ülték. Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni.

Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, s fejét, nyilván hasonló szándékkal, 3x a falához érintik.

Húsvét az ősi vallás szempontjából

Ő volt a Jó Pásztor, aki biztonságban legeltette juhait. Jelképe a Bárány volt. Igaz Fiúnak nevezték. Meghalt és feltámadott és halála után ott állt a Mennyekben, megítélt jót és rosszat.

Nem, nem Jézus. Dumuzi/Tammuz, azaz “Igaz Fiú”

A Fiú az ősvallásban, majd később az ókori utód-vallásokban meghaló-feltámadó istenség volt, jelképezve és megtestesítve a természet újjászületését, az élet körforgását.

Ezért lett a Húsvét egyik jelképe a színes tojás, ami magát a világot (Világtojás) jelképezi.

Az ősi hit szerint a Fiúnak meg kell halnia, hogy feltámadjon, és fel kell támadnia, hogy az Élet is megújulhasson.

Ez a Húsvét eredete. Akarsz többet tudni az ősi hit igazságáról? Kattints ide!

Forrás: tarrdaniel.com (részben)

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •