A pegazusok, égi lovak részesei a kereszténységnek és a judaizmusnak egyaránt. Pegazusok szerepelnek a Bibliában is, az Ó- és Újszövetségben ugyancsak.
A pegazusok, azaz égi lovak jellemzően a görög mitológiához kapcsolódnak a köztudatban, holott szinte minden eurázsiai kultúrában megtalálhatók.
Jó páran akadnak, akik nem értik, hogyan kapcsolódnak a pegazusok az Égiekhez, az angyalokhoz. Pedig a válasz számukra ott olvasható a Bibliában.
Tartalomjegyzék
Mi az, hogy pegazus?
A pegazusokról szóló részletesebb leírás már készül, ám inkább teljes, kerek egészet szeretnék átnyújtani.
Most csupán röviden: a pegazus egy gyűjtőnév, amely minden égi lovat, spirituális, aetheri síkon létező lovat egyaránt jelent, függetlenül attól, hogy a képi ábrázolásán szerepel-e szárnya, vagy sem.
A névadó Pégaszosz (latin változatának magyaros írásmódja szerint: Pegazus) már az ókori görögök hitvilágában átruházta nevét az istenek kocsijait húzó lovakra.
Miért van szárnya a pegazusnak?
Amiért az angyaloknak: ez egy szimbólum, az égi, mennyei szférához való kötődést jelképezi. Azaz egy pegazus nem feltétlen kell szárnnyal bírjon megjelenésében. Egy angyal is elrejtheti a szárnyát. Hüvelykujj-szabályként ennyit jegyezzünk meg: ha égi ló, akkor pegazus.