Kezdőlap Ezotéria és Mágia Okkult történelem Szodoma pusztulását egy ősi, égből érkezett kataklizma okozhatta – megtalálhatták Szodomát és...

Szodoma pusztulását egy ősi, égből érkezett kataklizma okozhatta – megtalálhatták Szodomát és Gomorrát

285
0
Szodoma pusztulását egy ősi, égből érkezett kataklizma okozhatta – megtalálhatták Szodomát és Gomorrát
Szodoma pusztulását egy ősi, égből érkezett kataklizma okozhatta – megtalálhatták Szodomát és Gomorrát

A tudósok megtalálták Szodomát – de legalábbis egy olyan romvárost, amire tökéletesen illik a Bibliából ismert kataklizma leírása.

„A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba. Akkor Isten kén­ és tűzesőt bocsátott az égből Szodomára és Gomorrára. Így pusztította el ezeket a városokat, az egész vidéket, a városok minden lakóját és a mező egész növényzetét „ Ter 19,23-25.

Persze akár lehet egy puszta mítosz is Szodoma és Gomora pusztulása, ám amikor a régészet kézzel fogható bizonyítékokat hoz, akkor a kételkedésnek túl sok helye nem marad.

3600 éve városok és falvak sokasága néptelenedett el teljesen és váratlanul

A régészek pár éve Tall el-Hammamnál ástak, amikor egy 3600 éves, faszénben gazdag, szokatlan pusztulási réteget fedeztek fel.

Ennél is rejtélyesebbnek tűnt azonban, hogy minden jel szerint azt a középső bronzkori városi központot hirtelen hagyták el a Jordán-völgyben, közel a Holt-tenger északi végéhez – pedig addig kifejezetten dúskált a földi javakban.

Szodoma pusztulását egy ősi, égből érkezett kataklizma okozhatta – megtalálhatták Szodomát és Gomorrát
Szodoma pusztulását egy ősi, égből érkezett kataklizma okozhatta – megtalálhatták Szodomát és Gomorrát

Tall el-Hammammal együtt több mint száz település is kiürült

A 30 km széles alsó Jordán-völgyben 15 másik várost és több mint 100 kisebb falut hagytak el egyidejűleg a középső bronzkor végén, 3600-3700 évvel ezelőtt, hogy a következő félezer évben nagyrészt lakatlan maradjon a térség.

Ennek az ősi városnak és a szomszédos területeknek a maradványai más korokhoz képest egyedülállónak tűnnek, ami valamilyen rendkívül szokatlan katasztrófaesemény bekövetkeztére utal.

Mit tudunk Szodomáról és Gomorráról?

Szodoma és Gomorra neve egybeforrt minden útálatossággal és az isteni törvény elleni cselekedettel – de ezek utólagos magyarázatok. A valóságban kánaánita városok voltak, méghozzá hatalmasak.

A kor mércéje szerint kozmopolita világvárosok voltak, akár Párizs vagy Bécs. Szodoma és Gomorra a síkság öt városa közé tartozott, amiket Ábrám és Lót idejében elamiták uraltak.

Mivel a történeti források erősen romlottak, ezért a helyszín beazonosítása több mint problémás. Ám van, ami segítségünkre van: a katasztrófa leírása.

Szodoma és Gomorra a Bibliában

Először a Teremtés könyvében találkozunk Szodoma városával, mint a kánaániták egyik határvárosa:

„A kánaániták határa Szidontól Gerar irányában Gázáig terjedt; Szodoma, Gomorra, Adma és Cebojim irányában pedig egészen Lesáig.” Ter 10,19

Kánaán városállamai a bronzkorban. Kép forrása
Kánaán városállamai a bronzkorban. Kép forrása

Szodoma térsége, még a büntetés előtt, igazi paradicsomi hely volt:

„Lót fölemelte szemét és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött – mielőtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje, egészen Coárig.

Lót a Jordán egész síkságát választotta. Lót keletnek tartott, és így elváltak egymástól. Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a síkság helységeiben tanyázott és egészen Szodomáig táborozott.

A szodomai emberek azonban nagyon rosszak voltak és vétkeztek Isten ellen.” Ter 13,10-13

Szodoma és Kánaán tényleg bővelkedett minden földi jóban

Ahogy újabb és újabb kánaáni városokat tárnak fel a régészek, egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Biblia igazat állított: Kánaán valóban bőségben dúskáló térség volt.

En Esurban például Jerikónál tízszer nagyobb várost tártak fel a 2010-es években, ami a bronzkor New Yorkja lehetett: pezsgő kulturális és gazdasági központ volt, olyan sok és sokféle emberrel, amelyet máshol el se tudtak képzelni: fénykorában akár hatezren is lakhatták.

En Esurban egy Jerikónál tízszer nagyobb várost tártak fel. Kép forrása
En Esurban egy Jerikónál tízszer nagyobb várost tártak fel. Kép forrása

Összehasonlításként, akkoriban egy faluközösség pár száz főnek, egy népesebb város egy-kétezer embernek adott otthont.

Ítélet Szodoma és Gomorra felett

A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten két angyalt küld Szodoma elpusztítására, “mert oly nagy lett a felháborodás ellenük az Úr előtt”. Lót befogadja őket a házába, de a város férfitagjai körülveszik a házat, és azt követelik, hogy adja át a látogatókat, hogy megerőszakolhassák őket.

Lót felajánlja a csőcseléknek a vendégek helyett szűz lányait, de azok azzal fenyegetőznek, hogy megerőszakolják Lótot helyette. Az angyalok megmentik Lótot, és kivezetik a városból, figyelmeztetve őt, hogy ne nézzen hátra.

Lót engedelmeskedik, és családjával együtt megmenekül, de a felesége hátranéz, amikor elpusztul a két város és sóoszloppá (sóbálvánnyá) változik.

Szodoma és Gomora a bűnös városok?

Szodoma (és Gomora) viszont nem (csak) a homoszexualitás miatt kapott büntetést a Biblia későbbi tanúsága szerint, hanem egy egész sor bűne volt:

„Nézd, húgodnak, Szodomának és leányainak a gőg és a telhetetlenség, az önteltség és az elbizakodottság volt a bűnük.

Biztonságban éltek és nem gyámolították a szegényt és a nyomorultat, felfuvalkodtak és iszonyatos dolgot követtek el színem előtt. Ezért szétszórtam őket, amint magad is láttad.

Ezékiel 16,49-50

A Biblia szerint tehát tüzes kéneső zúdult a két városra és minden elpusztult. A kataklizma sokáig legendának vagy hittanítói történetnek számított, most azonban a régészet igazolhatja Szodoma és Gomorra történetét.

Szodoma most előkerülhetett

A nature.com-on megjelent publikáció igyekezett bizonyítani, hogy i. e. 1650 táján (azaz nagyjából 3670 évvel ezelőtt) egy kozmikus légrobbanás pusztította el Tall el-Hammamot, egy közép-bronzkori várost a Jordán déli részén, a Holt-tengertől északkeletre – és ez a város nem más, mint Szodoma volt.

A feltételezett robbanás nagyobb volt, mint az 1908-as tunguzkai, ahol egy ~ 50 méter átmérőjű meteor vagy üstökös darab ezerszer nagyobb energiával robbant fel, mint a hiroshimai atombomba.

A robbanás hatalmas volt. Kép forrása
A robbanás hatalmas volt. Kép forrása

Az ásatások 2005-ben kezdődtek

Azért nem hallhattunk nagyon az eredményekről korábban, mert a térségben mostanában kezdődtek az alaposabb feltárások.

2005 óta folynak régészeti ásatások Tall el-Hammamban, a Holt-tengertől északkeletre, a Jordán-völgy déli részén fekvő, fallal körülvett ősi városban.

A romok a Nagy Hasadékvölgy Középső Ghor néven ismert részén találhatók, amelyet a völgy déli végeként határoznak meg a 200 m tengerszint alatti magasságban lévő izraeli Tiberias-tó és a 415 m tengerszint alatti magasságban lévő Holt-tenger között.

Ez a terület a Jordán folyó lefolyásának legdélebbi 25 km-ét jelenti, ahol a Holt-tengertől északra a völgyfenék egy viszonylag lapos és korongszerű síkság, amelyet héberül “a Jordán Kikkarjának” (hakikkar hayarden) neveznek.

A város igazi metropolis volt a maga korában, 3700 éve

Tall el-Hammam több volt, mint egy egyszerű város: egy városállam magvárosát alkotta, amely közel 3000 éven át folyamatosan virágzott a rézkőkorszak és a bronzkor alatt, i.e. 4700-tól egészen az i.e. 1650 körül bekövetkezett pusztulásáig.

A terület aranykorában akár 50 000 ember is élhetett három nagyvárosban és a környező falvakban együttesen.

Ez nem feltétlen tűnik igazán soknak, de ha hozzávesszük, hogy abban a korban nagyjából 10 millió ember élt az egész bolygón, (Egyiptomban kb. 500ezer) akkor belátható, hogy egy 25 kilométeres sugarú körben valódi nagyvárosi nyüzsgés lehetett.

Ezt bizonyítják, hogy Tall el-Hammam legmagasabb házai 4-5 emeletesek is lehettek.

Ráadásul az is hamar kiderült, hogy nem csak egy szokványos emberi háborúskodás során bekövetkezett összeomlás végzett ezzel a várossal és még száz környező településsel.

A palota rekonstrukciója és a mai látképe. Kép forrása
A palota rekonstrukciója és a mai látképe. Kép forrása

A pusztulási réteg másfél méter vastag volt

A tartalma teljesen egyedi, sem a felette, sem az alatta lévő rétegekben nem voltak megtalálhatók.

Több ezer különböző kerámiaedényből származó szilánkok véletlenszerűen keveredtek és oszlottak el a mélységében a vályogtégla töredékekkel, a mindennapi élet tárgyaival, elszenesedett fagerenda darabokkal, elszenesedett gabonával, csontokkal és mészkőkavicsokkal együtt, amelyek kréta állagúra égtek.

A laboratóriumi kísérletek szerint a hőmérséklet meghaladta a 2000 °C-ot. A városszerte ~ 1,5 m vastagságú, szénben és hamuban gazdag pusztulatréteg magas koncentrációban tartalmaz:

  • égett kvarcot (~ 5-10 GPa);
  • olvadt kerámiát és iszaptéglát;
  • gyémántszerű szenet;
  • kormot;
  • vas- és szilícium-gömböket;
  • olvadt vakolatból származó CaCO3-gömböket;
  • valamint olvadt platinát, irídiumot, nikkelt, aranyat, ezüstöt, cirkóniumot, kromitot és kvarcot.

A pusztítás brutális mértékű volt, semmi sem élhette túl helyben

A város egészét érintő pusztítás során a légrobbanás a 4-5 emeletes palotakomplexumból és a masszív, 4 méter vastag vályogtégla sáncból 12 méternél is magasabb részt rombolt le, miközben az áldozatokat szó szerint cafatokra tépte, a csontvázdarabkák tanúsága szerint.

A kataklizma egyik hosszan tartó következménye volt, hogy rengeteg só (~ 4 tömegszázalék) terült szét a térségben, ami elsósodást okozott, tönkretette a mezőgazdaságot, és 300-600 évig tartó drasztikus visszaesést okozott 25 km-es körzetben.

A pusztulási réteg egy példája. A mérőpálca 10 cm-es szakaszokra van osztva. A „blow over” már olyan réteg, amelyet a szél hordott a romokra. Kép forrása
A pusztulási réteg egy példája. A mérőpálca 10 cm-es szakaszokra van osztva. A „blow over” már olyan réteg, amelyet a szél hordott a romokra. Kép forrása

A légkörben felrobbanó meteorok máskor is okoztak már pusztítást

A szíriai Abu Hureyra után Tall el-Hammam lehet a második legrégebbi város, amelyet kozmikus eredetű becsapódás vagy felszín feletti robbanás pusztított el, és valószínűleg a legkorábbi hely, amelyről szóbeli hagyomány maradt ránk, éppen a Bibliában.

A bibliakutatók kételkednek

Tudósok szerint Szodomát meteor pusztította el. A bibliai régészek nincsenek meggyőződve.

A bibliai csoda naturalista magyarázata nem oldja meg a kronológiai kérdéseket a jordániai Tall el-Hammam ásatáson.

Az evangélikus régészek és bibliatudósok a kronológiára hivatkoznak, mint a Szodoma azonosításának egyik fő problémájára.

A Biblia belső kronológiája három-négy évszázaddal korábbra helyezi Ábrahámot és az életében történt eseményeket, beleértve Szodoma és Gomorra pusztulását is. Ezen kronológia szerint i.e. 1650-ben az izraeliták Egyiptomban éltek, a kivonulás pedig még 200 évvel később történt.

A régészeti kormeghatározás egyik legfontosabb eszköze a kerámia. Mullins Tall el-Hammam kerámiáit áttekintve sok Kr. e. 16. századi darabot látott, ami arra utalni látszik, hogy a várost a cikkben leírt légi tűzgolyó dátuma után pusztították el.

A héberek sosem voltak Egyiptomban

A fenti kritikát azonban alapjaiban cáfolja az a tény, hogy az izraeliták ősei sosem voltak rabszolgaként Egyiptomban. Azt a történetet már a honfoglalás után komponálták a törzsszövetség bölcsei.

Négy forrásból dolgoztak:

  1. a Józsué vezette habiru zsoldosoktól (róluk a Bibliával párhuzamosan az amarnai könyvtári anyagból tudunk),
  2. az aton-hitük miatt száműzetésbe ment egyiptomi menekültek leszármazottaitól (tőlük a Mózes név és az ároni papság),
  3. a hükszosz maradék leszármazottaitól (tőlük a Vörös-tengeren keresztül zajló menekülés története), és
  4. az észak-mezopotámiából betelepült sémi kereskedőktől (ábrahámi vonal).

Mivel a kérdéses időszakban, i.e. 16. században az ábrahámi vonal és az aton-hívők már a térségben éltek, bőven származhatott bármelyik csoporttól az emlékezés. Vagy, ami még valószínűbb, mindkét csoport megőrizte a maga változatát.

Tényleg ősi idegenek robbantottak atombombát?

Az az elképzelés, amely szerint nem meteor vagy üstökös robbant fel a város felett (mint Tunguzka esetében, vagy ami az ősi özönvizet okozta 12000 évvel ezelőtt), hanem egymással háborúzó idegen űrhajósok robbantottak atombombát, három okból is elfogadhatatlan:

  1. ez a felfogás ateista-materialista, ami tagad mindent, ami az anyagon túli. A paleoasztronautika az isteneket és angyalokat mind ufóknak próbálja beállítani.
  2. teljes mértékben indokolatlan és logikátlan volna, hogy egy félreeső várost pusztítsanak el a paleo sci-fi elképzelt idegen lényei. Nagyjából olyan, mintha az USA a második világháborúban nem Hiroshimára dobott volna bombát, hanem a vietnami Hanoira.
  3. a talaj feletti nukleáris robbanásnak sajátságos nyomai vannak – például a rendkívül jellegzetes gombafelhő, majd a kihullás okozta betegségek, genetikai torzulások, a robbanástól távol is megégő áldozatok. Például Lót felesége nem sóbálvánnyá változik, illetve ha őt elérte a robbanás ereje, akkor az egész családja is ott pusztul. Ezek mindegyike fizikai törvényekből fakad, így ha valóban nukleáris robbanás pusztította volna el Szodomát, akkor beszámoltak volna róla.

Kizárhatjuk tehát az ateista-materialista űr sci-fi mesét.

Verdikt: valóban Szodomát találták meg?

Összességében azt látjuk, hogy egy tunguzkai robbanáshoz hasonló kataklizma következett be, ami a Bibliában leírtakhoz hasonlóan pusztított el három nagyvárost és száz falut.

Az is bizonyos, hogy a következő félezer évben lényegében lakhatatlanná vált a terület a só miatt.

A mindenfajta „útálatosságra”, dőzsölésre és elitista életvitelre is magyarázatul szolgál az, hogy kifejezetten gazdag, nyüzsgő, mindenfajta népeket vonzó világvárosi élet zajlott, amit a mezőgazdaság és a kereskedelem idézett elő.

Szodoma és Gomorra pontos helye nem deríthető ki a Bibliából, mert a leírások alapján lehettek a Holt-tengertől északra és délre egyaránt.

Egyelőre semmiféle olyan írott szöveg nem került elő, ami tartalmazná a település nevét.

Mindent egybevetve szinte biztos, hogy Szodomát tárták fel a régészek, és ugyanaz végzett a térségben élőkkel, amilyen katasztrófa az első Özönvizet is előidézte 12000 évvel ezelőtt.

Ha pedig valakit a politikatörténeti szál is érdekel, olvasson tovább.

Szodoma és Gomorra története évszázados legendárium, mintsem politikatörténeti tény

A cikk elején emlegetett politikai alaphelyzettel egy komoly probléma van: Elám sosem uralta a térséget. Még a legerősebb időszakában is csak a kassuk uralta Babilont tudta legyőzni, miután Asszíria már meggyengítette Babiloniát.

A térképen jól látszik, hogy Kánaán (itt az egyiptomi Újbirodalom hódoltsági területe) és Elám (jobb szélen, sötétzöld) között található Mezopotámia, amelyet előbb a sumerek, majd akkádok, aztán a mitanniak, babiloniak és asszírok uraltak. Elám sosem.

A bibliai kronológiát nehezíti a nevek nehéz beazonosíthatósága

A Bibliában ezt olvassuk:

„Ekkor kivonult a szodomai király, a gomorrai király, az admai király, a cebojimi király és a belai (azaz coári) király, s a Sziddim völgyében szembeszálltak velük:

Kedor-Laomerrel, Elám királyával, Tidallal, Gojim királyával, Amráfellel, Sineár királyával és Arjochkal, Ellaszár királyával; négy király öt ellen. Sziddim völgye tele volt aszfaltbányával.” Ter 14,8-10

Négy kánaánita uralkodó öt mezopotámiaival szemben? Erősen kétséges. Ugyanis a megnevezett országok nem szövetkeztek sosem Kánaán ellen.

Kik voltak a mitikus uralkodók?

Egyik uralkodó se azonosítható be egyértelműen:

  • Kedor-Laomer valószínűleg Kudur-Lagamar, „Lagamar szolgája” lehetett – Lagamar/Lagamal egy kisebb istenség volt az elamita pantheonban.
  • Tidal, az „idegenek” vagy „népek” királya valószínűleg Tudhaliya, hettita uralkodó vagy a proto-hettita időszakból vagy a hettita Újbirodalom idejéből.
  • Amráfel lehet Hamurabi vagy a sumer II. Ibal Pi-El egyaránt – Sineár Sumer bibliai névváltozata.
  • Arjoch, Ellasar uralkodója valószínűleg Larsa királya, esetleg Uruk néven, de ez biztosan nem uralkodói név. Talán Uruk városát jelenti – Dél-Mezopotámiában ez a két város egymás szomszédai voltak.
Larsa és Uruk egymás szomszédai voltak. Kép forrása
Larsa és Uruk egymás szomszédai voltak. Kép forrása

A gond nem csak a nevekkel van

Elám, ugyebár, sosem viselt hadat Mezopotámiától nyugatra.

Hamurabi i.e. 1795-1750 között uralta Babilont.  II. Ibal Pi-El i.e. 1779-1765 között uralkodott. Tudhaliya vagy egy évszázaddal később élt, vagy ha a hettita Újbirodalom uralkodója, akkor háromszáz évvel később!

Larsa Hamurabi előtt élte fénykorát, és éppen, hogy az amorita uralkodó volt az, aki megtörte a hatalmát. Uruk már évszázadokkal korábban elvesztette jelentőségét.

Ráadásul pontosan tudjuk, hogy Kánaán előbb városállamok formájában uralta a térséget, majd i.e. 16. század során Egyiptom foglalta el a térséget, hogy aztán északot a hettiták foglalják el.

Az öt, Bibliában említett kánaánita város valószínű helyzete. Kép forrása
Az öt, Bibliában említett kánaánita város valószínű helyzete. Kép forrása

A kánaániták háborúztak, csak nem Elámmal és nem Hamurabi idején

Azt pontosan tudjuk, hogy évszázadokkal a Bibliában szereplő uralkodók után erősödtek meg a szomszédos nagyhatalmak (Egyiptomi Újbirodalom, Mitanni és a Hettita Birodalom) annyira, hogy fenyegetést jelentsenek Kánaán számára.

Amikor pedig Kánaán vereséget szenvedett, és megpecsételődött a térség sorsa, az az i.e. 1400-as évek első felében következett be. A kánaánita városállamok szövetségre léptek Kádessel és Mitannival Egyiptommal szemben.

Csakhogy Egyiptom Megiddónál legyőzte a szövetséget i.e. 1457-ben.

A Bibliában Ábrám hadvezérként jelenik meg

A Ter 13,12-ben és 19,29-ben említett síkság öt városa az elámi Kedor-Laomernek vannak alávetve, de fellázadnak ellene.

A sziddimi csatában Kedor-Laomer legyőzi őket, és sok foglyot ejt, köztük Lótot, a héber pátriárka, Ábrahám unokaöccsét. Ábrahám összegyűjti az embereit, megmenti Lótot, és felszabadítja a városokat.

A történelmi eseményekkel összevetve kimondhatjuk, hogy a Bibliában megőrzött események valószínűleg évszázadok hagyománya, amely rengeteget romlott az idők során – esetleg az Egyiptom elleni koalíció háborújáról beszél.

Dr. Peter T. Sinclair

Forrás: tarsasag.org

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •