Mi köze Aleister Crowleynak, a Golden Dawn mágikus szervezetnek és a szabadkőművességnek a Wicca valláshoz? "Mindössze" annyi, hogy nélkülük nem létezne a Wicca.
A Wicca eredete – a saját mitológiája szerint – az őskori vallásosságig megy vissza, de legalábbis a középkori boszorkányságig.
A valóság ezzel szemben az, hogy a Wicca alapítója maga szabadkőműves volt, majd belépett az O.T.O.-ba, ahol egyenesen Crowley bátorította arra, hogy a boszorkányságot az O.T.O. tanításaival vegyítse.
Gardner ezután mind az O.T.O., mind a Golden Dawn tanait alapul véve alkotta meg a Wiccát. Ennél azonban messze több rejlik a részletekben.
Tartalomjegyzék
A Wicca, az O.T.O. és a Golden Dawn jelentése
Mindenekelőtt tisztázzunk pár fogalmat.
Mi az a Wicca?
A Wicca szó még “Wica”-ként fordul elő az alapító Gerald Gardner írásaiban (Witchcraft Today – „Boszorkányság ma” –, 1954, és The Meaning of ‘Witchcraft – „A boszorkányság jelentése” –, 1959). Gardner elmondása szerint először 1939-ben hallotta a szót attól a boszokránycsoporttól (coventől), mely beavatta a vallás tanaiba.
A beavatója egy bizonyos Dorothy Clutterbuck volt, és a coven az angliai New Forest közelében működött. Állítólag. A cikkből ki fog derülni, mi igaz mindebből.
Írásunkat egy több mint 21 perces hangzócikk formájában is meghallgathatod, kattints ide:
Gardner a Wicca (Wica) szó jelentését és származását az 1959-es The Meaning of Witchcraft című könyvében ismerteti. A szót a dán és szász hódítóknak tulajdonítja, akik magukra a wig (bálvány) és a laer (tanulni) kifejezéseket, azaz a wiglaer-t használták. Állítólag ezt a nevet rövidítették Wicca-ra az angol boszorkányok.
Ő nem magára a vallásra, hanem követői csoportjára használta; magát a vallást mindig witchcraft (azaz boszorkányság) néven említette. A szó valószínűleg az óangol wicca szóból ered, ami boszorkánymestert vagy varázslót jelentett (ebből származik a modern angol witch, azaz boszorkány szó is).
Forrás: ashantye.blogspot.com
A wicca szó etimológiájáról dióhéjban
Maga a szó egy teljes cikket érdemel, ezért röviden csak annyit írunk most, hogy a proto indo-európai *weg-yo- “halottat feltámaszt” tőre megy vissza, amiből a proto-germán *wikkjaz szó származott, és az óangolban már mint wigle ‘jóslás’ (valószínűleg nekromancia értelemben) szerepelt.
Legalábbis a Laws of Ælfred című, 890 körül született törvénygyűjteményben ezt olvashatjuk:
Ða fæmnan þe gewuniað onfon gealdorcræftigan & scinlæcan & wiccan, ne læt þu ða libban.
Azaz itt három, nők által űzött varázsló-hivatásról olvashatunk, ahol a gealdricge igézést jelent, a scinlæce meg egyszerűen “női varázslót”. Később, az 1100-as években a wicce még mindig “jósnő” értelemmel bírt, ahogy egy 1400-as szótár is wiccecræft-ként fordítja a latin necromantia kifejezést.
Már a középkor végén, az újkor elején jelenik meg a witchcraft, azaz “boszorkányság” szó – tehát aligha nevezték a bölcseket bármikor is wicának, wiccának vagy wiccének, hiszen a wicca szó az ókortól a középkor végéig a “halottidézés, nekromancia, jóslás” értelemmel bírt.
forrás: etymonline.com
Mi az az O.T.O.?
Az O.T.O. az Ordo Templi Orientis, azaz a Keleti Templom Rendjének rövidítése. Ez a 19. században alapított mágikus-misztikus rend eredetileg a reguláris szabadkőművesség egyik oldalágaként indult, ám sosem válhatott azzá hivatalosan, majd Aleister Crowley csatlakozását követően hamarosan önálló renddé vált. Követői a thelemiták.
Az O.T.O.-ról bővebbet itt tudhatsz meg.
A Golden Dawn az egyik leghíresebb és legnagyobb hatású mágikus rend volt a 19. század végén, huszadik század elején. Számos későbbi irányzat merített a tanaiból.
A wicca hivatalos története
A Wicca magyarországi hivatalos képviselete, a KWHE oldalán ezt olvashatjuk:
“Az ősi angolszász népvallás élő emlékeiből építkezve modern formájában Gerald B. Gardner hozta be a köztudatba az 1950-es években. Gardner halála után Alex Sanders vette át szerepét és ő tájékoztatta az embereket erről az újjáéledő misztérium- és természetvallásról, melybe akkoriban még csak avatás útján lehetett bekerülni.
A 60-as évekre vallásunk eljutott az Egyesült Államokba, ahol robbanásszerűen terjedni kezdett, s egyre sokszínűbbé, nyíltabbá vált, a misztériumvallás jelleg mellett egyre karakteresebbé vált a természetvallás aspektus…
A Wicca a látható és láthatatlan természet tiszteletén alapuló régmúltba visszanyúló mágikus termékenységkultusz folytatása…
A Wicca megújítása teljes egészében Gerald B. Gardner (1884-1964) nevéhez fűződik, aki 1939-ben csatlakozott egy dél-angliai, akkor még titokban létező boszorkánycsoporthoz, majd később saját coveneket alapított, s írásban is lefektette a modern Wicca alapjait.
Először 1949-ben, egy regényben jelentette meg gondolatait, melynek címe “High Magic’s Aid” volt. Angliában azonban csupán 1951-ben helyezték hatályon kívül a boszorkányok ellen hozott törvényeket. 1954-ben jelent meg Gardner második könyve, a “Witchcraft Today” (A boszorkányság napjainkban) címmel. Ennek a könyvnek későbbi kiegészítése a “The Meaning of Witchcraft” (A boszorkányság értelme), mely 1959-ben jelent meg.
Gardner elvégezte az akkori covenek tudásának rendszerezését, összeválogatta a többségében angol és kelta szertartásokat, és ahol szükségesnek érezte, újrafogalmazta az anyagot.”
forrás: kwhe.hu
Mint láthatjuk, Gardner látszólag csak egy újító, aki a meglévő, titkos angliai természetvallást frissítette fel és tette nyilvánossá. Holott ez sokkal inkább egy ködös eredetmítosz.
Gerald B. Gardner – szélhámos vagy vallásalapító?
Kezdjük rögtön magával az alapítóval. Kicsoda is Gerald B. Gardner, mi köze a szabadkőművességhez, Crowleyhoz és általában a boszorkánysághoz?
Gardner hivatalos életrajza röviden
Gerald Brosseau Gardner 1884-ben született. Felnőttként a Távol-Keleten dolgozott, ahol többféle mitológiai és mágikus rendszerrel ismerkedett meg és tanulmányozta a helyi folklórt is.
1936-ban visszatért Angliába és tudását a Folklore Society nevű csoportban kamatoztatta. 1938 júniusában csatlakozott az ekkor alakuló Rosicrucian Theatre at Christchurch elnevezésű társasághoz.
Ez tehát a christchruchi, helyi rózsakeresztes társulás volt. A történet szerint itt ismerkedett meg Old Dorothy Clutterbuck-kal, akinek New Forest-i covenjébe hamarosan beavatást nyert.
1954-ben megjelentette a Jelenkori boszorkányság (Witchcraft Today) című művét, amelyben teljesen nyíltan ír a Wicca tradícióról, bemutatva a kortárs kovenek belső életét, és felfedve féltve őrzött titkaikat.
A könyve hatalmas siker lett, hamarosan megalapította az első modern boszorkánygyülekezetet, amit számos újabb követett.
1959-ben jelentette meg harmadik boszorkánysággal foglalkozó művét, A boszorkányság értelme (The Meaning of Witchcarft) címen, amelyben újabb részleteket közölt az élő boszorkányságról.
1964. február 12-én, nyolcvan éves korában, egy tengeri utazás közben érte a halál.
Forrás: ashantye.blogspot.com
Gardner és Old Dorothy
Gardnert tehát, a wicca legendáriuma szerint, Dorothy Clutterbuck, azaz Old Dorothy avatta be 1939-ben. Gardner tanítványai viszont azért nem találkozhattak soha Old Dorothy-val, mert elmondása szerint már azelőtt meghalt, hogy Gardner az első Wicca covent megalapította volna 1954-ben.
Doreen Valiente, az egyik első tanítványa volt az, aki nyomozni kezdett Old Dorothy után (erről részletesebben Janet és Stewart Farrar A Witches’ Bible című könyvében olvashatunk). Bár eleinte nem vezetett sikerre a kutatása, kiderült, hogy élt egy Dorothy Clutterbuck, a Christchurch közelében lévő Highcliffeben. A lakcímén egy Rupert Fordham is élt 1933-ban, 1940-ben viszont már egy bizonyos Mrs Fordham is oda volt bejelentve. A választói névjegyzékből derült ki, hogy Miss Clutterbuck 1937 és 1938 között vált Mrs Fordhammá.
A kutatás azonban holtpontra jutott, mert sehol sem talált házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatot, se Highcliffben, se Londonban. Pedig még a Burnemouth-i Megyei Könyvtár is Gardnert igazolta annyiban, hogy kiderült, a feleségével Gardner beavatásának idején (1939 szeptemberében) Highcliffben élt.
Persze, ez nem Old Dorothy melletti bizonyíték, csak azt igazolja, hogy a legendában szereplő helyszín stimmelt.
A következő nyom Gardner boszorkánymúzeumának leltári anyagából került elő, ennek nyomán pedig Doreen kiderítette, hogy Old Dorothy valószínűleg Dorothy St Quintin Fordham névre hallgatott, és 1951. január 12-én halt meg Highcliffe-ben, 70 éves korában. A Clutterbuck nevet apja, Thomas St Quintin Clutterbuck után viselte, aki az Indiai Hadseregben szolgált alezredesei rangban.
Végül, hosszas nyomozást követően előkerült a hölgy végrendelete is, amely tekintélyes összegről számolt be.
Elmondhatjuk tehát, hogy élt egy Dorothy Clutterbuck nevű hölgy Highcliffben és Gardner találkozhatott is vele. De hogy beavatta volna a boszorkányságba, pláne a wiccába? Nos…
Gardner és a szabadkőművesség
Gardner egészen máshol biztosan kapott beavatást. Mindjárt elsőként a szabadkőművességbe. Brit Kolumbia és Yukon Szabadkőműves Páholyának hivatalos oldalán találjuk meg a nyomát, hogy 1910 május 23-án avatták inassá a Ceylon (ma Srí Lanka) szigetén működő 107-es colombo-i reguláris szabadkőműves páholyban.
Viszonylag gyorsan haladt a ranglétrán, a hagyományos egy-egy évnyi munka és tanulás elmaradt, hiszen egy hónap sem telt el, és legénnyé avatták június 20-án (ez a második fokozat), majd egy hétre rá már szabadkőműves mester lett.
Nem tudni a pontos idejét, hogy Gardner mikor lépett ki az angol rítusú szabadkőművességből, ugyanakkor annak se találni a nyomát, hogy a mesterré avatása után részt vett volna a 107-es, vagy bármely más reguláris páholy munkájában.
Viszont azt lehet tudni, hogy 1936-ban belépett a Cotona Szövetségbe, ami egy irreguláris szabadkőműves páholy volt, illetve csatlakozott a francia rítusú szabadkőművességhez.
forrás: freemasonry.bcy.ca
Gardner és a népi vallássosság
Érdemes megfigyelni, hogy az állítólagos boszorkány covennek azonban nincs nyoma – látjuk viszont, hogy még amikor fiatalemberként Borneón dolgozott, egészen elbűvölte a dajak harcosok fegyverzete és mágikus szokásaik, olyannyira, hogy a fegyvereikről egy önálló kötetet is megjelentetett 1936-ban: A Keris és más maláj fegyverek címmel.
A cím nem elírás, amit a szakirodalomban kris késnek neveznek, azt Gardner maga keris-nek írta. Egyéb iránt jelentős, 400 darabot is meghaladó gyűjteménnyel bírt ebből az archaikus fegyverfajtából.
Egy évvel korábban részt vett egy őstörténeti konferencián Manilában, és úgy tűnik, az 1930-as évek az őstörténet, a folklór és a népi mágikus hagyományok bűvöletében telt el számára: részt vett egyetemi előadásokon, régészekkel, őskori pogányságot követő vezetőkkel barátkozott össze – a legjobb példa erre Alexander Keiller, aki az Avebury-beli ásatásáról lett híres, és egyszerre volt régész és gyakorló pogányhitű. Ő maga hívta Gardnert, hogy csatlakozzon hozzá a Hembury-domb ásásában.
Gardner és a Rózsakeresztesség
Gardner, már Christchurben való letelepedése után, feleségével együtt egy rövid időre csatlakozott a helyi rózsakeresztes szervezethez, a Cotona Szövetséghez. 1938 és 1939 között volt tagja, ám a felesége kritikája is hatással lehetett arra, hogy alig egy év után kilépett: a Cotona Szövetségbeli misztikus munka színvonala botrányosan gyenge volt.
Szinte bizonyos, hogy az az “ősi boszorkány hagyományokat követő” covent, amiben állítólagos beavatását kapta, a helyi rózsakeresztes közösségből kivált női tagok hozták létre, valószínűleg Gardner felbukkanását követően.
Legalábbis Gardner néhány női tagról elismerően beszélt (szemben a többiekről, akiket ingyenélőknek tartott), és közelebbi ismeretségbe is került velük. A beavatását lehetséges, hogy valóban Dorothy Clutterbucktól kapta, ám ő nem volt tag a rózsakereszteseknél.
Akárhogy is, ennyiből már világosan látszik, hogy Gardner az általa hivatkozási alapnak tekintett helyi boszorkány gyülekezet csak az 1930-as években jött létre Margaret Murray elképzeléseire alapozva – köze nincs tehát az ősvalláshoz!
Forrás: Heselton: Witchfather: A Life of Gerald Gardner. Vol 1: Into the Witch Cult, pp. 225–228.
A Wicca valódi eredete
Gardner kalandozásai a különböző tradíciók között nem ért itt véget. Immáron Angliában élve gyakorta járt el Londonba, ahol a II. Világháború kitörését követően részt vett a védelmi munkálatokban, illetve a Honi Erőhöz is csatlakozott.
Még előtte, 1939-ben egy nudista klubban (Gardner szenvedélyes nudista, azaz naturista volt) találkozott Ross Nichols-szal, aki a druida hagyományok romantikus változatát képviselte – semmi vér, semmi ember- és állatáldozat, de annál több fagyöngy meg fehér vászonruhás kántálás.
Szintén erre az időszakra tehető, hogy megismerkedett a keresztény misztika egy helyi változatával, és hozzájutott egy authentikus boszorkánykunyhóhoz, amit a háborút követően a saját birtokára vitetett 1947-ben.
1946 érlelte meg a Wicca gondolatát
1946 mozgalmas év volt Gardner számára. Először egy ezoterikus keresztény közösség, az Ősi Brit Egyház tagja lett, ahol pappá szentelték, majd csatlakozott az Ősi Druida Rendhez, a Néprajzi Társasághoz, aminek 1946-ban lett az elnöki tanács tagja.
Itt komoly csalódás érte, mert a valódi néprajzosok kevéssé fogadták el az elméleteit. Szintén 1946-ban lett tagja a Pszichikai Kutatások Társaságának.
Crowley inspirációja
Azt a kritikusabb szemlélettel bíró wiccák is elismerik, hogy Crowley és az O.T.O. tanításai komoly hatást gyakoroltak Gardnerre. Hiszen mind a szertartások, mind az Árnyak Könyve rengeteg szöveget gyakorta szó szerint vett át tőlük.
Ahogy láttuk, Gardnerre jelentős hatást gyakorolt egyfelől a népi vallásosság:
- a maláj néphagyományok,
- az európai pogányság,
- a modern boszorkányság,
másfelől a ceremoniális mágián alapuló, szertartásos csoportok:
- a szabadkőművesség,
- a rózsakeresztesség,
- a modern druida rend,
- a modern ezoterikus kereszténység és
- az O.T.O.
Ez utóbbi tekinthető talán a legfontosabb inspirációnak arra, hogy végül megalapítsa a Wiccát – mert kétség nem fér hozzá, hogy a Wicca modern vallás, ami csak merít a múltbéli hagyományokból, de köze nincs az ősvalláshoz!
Gardner és az O.T.O.
1947-1949 között született meg a Wicca alapjának számító High Magic’s Aid című fikciós műve, amely jelentős részben a Salamon Kulcsai grimoire-on alapul, illetve ekkor vetette papírra az Árnyak Könyve első változatát, a Ye Bok of Ye Art Magical-t.
De mi inspirálta magára a vallásalapításra Gardnert? Nos, a válasz röviden: Crowley és az O.T.O.
Gardner egyik barátja ismertette össze az ekkor már koros férfit Aleister Crowley-val, aki IV°-ra avatta Gardnert, és röviddel halála előtt rábízta az egyik csoport vezetését. Gardner belevetette magát a munkába, de hamar csalódott az amerikai útja során, főként miután az O.T.O. európai feje hivatalosan Lady Frieda Harris lett. Gardner ott is hagyta a thelemita rendet.
Csakhogy ennél sokkal több történt. Habár Doreen Valiente, az egyik korai tanítványa tiltakozott az ellen, hogy a Wicca része legyen az O.T.O. tanításai, és általában a szabadkőműves rendszer, Gardner maga ezt írta egy levelében 1950-ben:
“He was very interested in the witch cult & had some idia of combinding it in with the Order, but nothing came of it, he was fascinated with some snaps of the Witches Cottage….I enclose a Copy of my book, High Magics Aid, A.C. read part of the M.S. & highly approved, he wanted me to put the Witch part in full.”
Azaz röviden:
“[Crowley] kifejezetten érdeklődött a boszorkánykultusz iránt és volt pár ötlete, hogyan lehetne kombinálni a Renddel… a könyvemet is olvasta és szerette volna, ha a Boszorkány rész egészében belekerül”
Ráadásul Gardnertől függetlenül maga Crowley is arról írt egyik 1942-es levelében, hogy az O.T.O. szertartásait a természeti körforgáshoz akarja igazítani, elsősorban a Hold fázisaihoz. Sőt Gardner korai rítus-szövegeiben elképesztően sok átvételt találunk az O.T.O. rituális szövegeiből.
forrás: rodneyorpheus.com
Verdikt
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a Wicca modern vallás: Gardner egyesíteni akarta a néphagyományokat, a boszorkányságot és a szabadkőműves jellegű rendiséget, hogy egy természeti ciklusokra és néphagyományokra alapozott mágikus-vallásos rendet hozzon létre.
Szerző: Dr. Peter T. Sinclair
Képek forrása: borítókép, 1, 2, 3, 4
Tetszett a cikk? Kiegészítenéd? Ellenvéleményed van? Írd meg a