Bevezetés a hermetikus szimbólumokba és az alkímiába

Gondolkoztál már azon, hogy milyen titokzatos szimbólumok és jelek jelennek meg az ősi szövegekben, műalkotásokban és kéziratokban? Szeretnél többet megtudni a hermetikus hagyomány rejtett bölcsességéről és titkairól? Ha igen, akkor ez a cikk neked szól!

Ebben a cikkben a hermetikus szimbólumok és az alkímia, a nyugati ezotéria két legfontosabb aspektusának lenyűgöző világát tárjuk fel. Megismerjük e szimbólumok eredetét, jelentését és használatát, valamint azt, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a hermetikus filozófiához.

A következő altémákkal fogunk foglalkozni:

1. Hermetizmus: Hermész Triszmegisztosz, a legendás bölcs tanításain alapuló filozófiai és vallási rendszer, aki állítólag isteni kinyilatkoztatásokat kapott Istentől.
2. Hermész Triszmegisztosz: A hermetizmus alapítójának és a hermetikus írások szerzőjének tartott mitikus alak, aki a hermetizmus alapvető tanításait és gyakorlatát tartalmazza.
3. Alkímia: Az anyag, különösen a fémek tökéletesebb formákká, például arannyá vagy a bölcsek kövévé való átalakításának művészete és tudománya. Az alkímiának spirituális dimenziója is van, mivel célja a lélek megtisztítása és az Istennel való egyesülés elérése.
4. Hermetikus mágia: A hermetikus szimbólumok, rituálék és technikák használata a természeti erők manipulálására és különböző célok elérésére, például gyógyításra, védelemre vagy jóslásra.
5. A 12 legfontosabb hermetikus szimbólum: A hermetizmusban és az alkímiában használt leggyakoribb és legjelentősebb szimbólumok, mint például a caduceus, az ouroboros vagy a hexagramma.
6. A 12 legfontosabb alkímiai jel: Válogatás az alkímiában használt leggyakoribb és legjelentősebb jelek közül, amelyek az alkímiai műveletekben részt vevő elemeket, bolygókat, fémeket és folyamatokat jelképezik.

A cikk végére jobban megérted, hogy mik a hermetikus szimbólumok és az alkímia, miért fontosak, és hogyan gazdagíthatják tudásodat és élettapasztalatodat.

Kezdjünk is bele!

Hermetizmus

A hermetizmus vagy Hermetika kifejezés számos olyan filozófiai és vallási rendszerre utal, amelyek Hermész Triszmegisztosz (vagy Háromszoros Nagy Hermész) állítólagos tanításain alapulnak vagy azok által inspiráltak. Ő egy legendás alak volt, akiről azt hitték, hogy a görög Hermész isten és az egyiptomi Thot isten szintézise.

A hermetizmus a késő ókorban (i. sz. 1-3. század körül) alakult ki Egyiptomban és a mediterrán világ más részein, a görög, egyiptomi, zsidó, perzsa és más hagyományok közötti kulturális kölcsönhatások eredményeként.

Különböző források, például a platonizmus, a püthagoreizmus, a gnoszticizmus, a neoplatonizmus és a kereszténység hatottak rá.

A hermetizmus két fő ágra osztható:

1. A vallásfilozófiai Hermetika: Ezek a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított írások gyűjteményei, amelyek Hermész és tanítványai vagy más isteni lények közötti párbeszédeket tartalmaznak. Olyan témákkal foglalkoznak, mint a kozmológia, teológia, etika, pszichológia, asztrológia és mágia. A leghíresebb példák a Corpus Hermeticum (17 görög értekezésből álló gyűjtemény) és az Asclepius (latin nyelvű értekezés).
2. A technikai vagy gyakorlati Hermetika: Ezek olyan írások, amelyek a hermetizmushoz kapcsolódó konkrét művészetekkel vagy tudományokkal foglalkoznak, mint például az alkímia, az asztrológia, a mágia vagy az orvostudomány. Gyakran használnak szimbólumokat, ábrákat vagy recepteket utasításaik közlésére. A leghíresebb példa a Smaragdtábla (az alkímia alapelveit összefoglaló rövid szöveg).

A hermetizmus fő célja a gnózis, vagyis Isten, önmagunk és a természet megismerése.

Ez a tudás nem pusztán intellektuális vagy racionális, hanem tapasztalati és intuitív. Magában foglalja a megtisztulás, a beavatás és a megvilágosodás folyamatát, amely a szellemi újjászületéshez és az Istennel való egyesüléshez vezet. A hermetizmus azt is tanítja, hogy a valóság különböző szintjei között megfelelés vagy analógia van: a makrokozmosz (a világegyetem), a mikrokozmosz (az ember) és a mezokozmosz (a köztes birodalom).

Ez azt jelenti, hogy ami az egyik szinten történik, az befolyásolja vagy tükrözi azt, ami egy másik szinten történik. Például a bolygók mozgása befolyásolja az emberi sorsot; az emberi cselekedetek hatással vannak a természetre; a természet isteni titkokat tár fel.

A hermetizmus azt is vallja, hogy létezik egyetlen, igaz teológia, amelyet Isten adott az első emberek némelyikének (például Hermésznek), és amelynek nyomai megtalálhatók a különböző ősi gondolkodási rendszerekben. Ezt az elképzelést prisca theologia vagy ősi teológia néven ismerik.

A hermetizmus különböző korokban és helyeken volt népszerű és befolyásos, például a késő antik világban, az iszlám világban, a középkori és reneszánsz Európában, valamint a modern okkult mozgalmakban. Számos gondolkodót, művészt, tudóst és misztikust inspirált, mint például Marsilio Ficino, Giordano Bruno, Isaac Newton, William Blake, Aleister Crowley és Carl Jung.

Hermetizmus és alkímia

A hermetizmus egyik legfontosabb aspektusa az alkímia, amely egyszerre tudománya és művészete az anyag, különösen a fémek tökéletesebb formákká, például arannyá vagy a bölcsek kövévé való átalakításának. Az alkímiának spirituális dimenziója is van, mivel célja a lélek megtisztítása és az Istennel való egyesülés elérése.

Az alkímia azon az elképzelésen alapul, hogy a természetben minden négy alapelemből áll: tűz, levegő, víz és föld.

Ezeket az elemeket különböző eljárásokkal, például kalcinálással, oldással, szétválasztással, egyesítéssel, erjesztéssel, desztillációval és koagulációval lehet egyesíteni vagy szétválasztani.

Az alkímia a három princípium vagy tria prima fogalmát is használja: a kén (az éghetőség vagy lélek elve), a higany (az olvaszthatóság vagy szellem elve) és a só (a nem éghetőség vagy test elve). Ezek az elvek minden anyagban különböző arányban vannak jelen, és alkímiai műveletekkel manipulálhatók.

Az alkímia a hét fém és a hét bolygó szimbolikáját is használja: ólom (Szaturnusz), ón (Jupiter), vas (Mars), arany (Nap), réz (Vénusz), higany (Merkúr) és ezüst (Hold). Ezek a fémek és bolygók megfelelnek az alkímiai munka különböző minőségeinek, szakaszainak és céljainak.

Az alkímia végső célja a bölcsek köve vagy lapis philosophorum előállítása, egy olyan anyag, amely bármilyen fémet arannyá képes átalakítani, bármilyen betegséget gyógyítani, az életet meghosszabbítani és szellemi megvilágosodást adni. A bölcsek köve egyben az alkimista tökéletes állapotának metaforája is.

Az alkímia szorosan kapcsolódik a hermetizmushoz, mivel számos fogalom, szimbólum és cél közös. Az alkímiát gyakran a hermetizmus részének vagy a hermetikus filozófia megnyilvánulásának tekintik. Az alkímia más forrásokból is merít, például az egyiptomi, görög, arab és zsidó hagyományokból.

Az alkímiát a történelem során számos hermetikus gyakorolta, például Zoszimosz Panopoliszi Zoszimosz, Dzsabir ibn Hayyan, Roger Bacon, Paracelsus, Nicholas Flamel és John Dee.

Az alkímia számos filozófust, tudóst és művészt is érdekelt, például Arisztotelészt, Albertus Magnust, Aquinói Tamást, Leonardo da Vincit és Robert Boyle-t.

Az alkímia a mai napig fennmaradt különböző formákban és összefüggésekben, például az ezotériában, a pszichológiában, a kémiában és az irodalomban. Az alkímia továbbra is sok embert lenyűgöz és inspirál, akik a természet titkait és az én rejtelmeit igyekeznek megérteni.

Hermész Triszmegisztosz

Hermész Triszmegisztosz az a mitikus alak, akit a hermetizmus megalapítójának és a hermetikus írások szerzőjének tartanak. Nevének jelentése “Hermész, a Háromszoros Nagy”, és ő a görög Hermész isten és az egyiptomi Thot isten szintézise.

Hermész Triszmegisztoszt bölcsnek és tiszteletreméltó bölcsnek ábrázolják, aki isteni kinyilatkoztatásokat kapott Istentől, és azokat tanítványainak vagy más isteni lényeknek továbbította. A különböző művészetek és tudományok, például az alkímia, az asztrológia, a mágia, az orvostudomány, a geometria és a zene mesterének is tekintik. Gyakran társítják hozzá a caduceus szimbólumot, egy botot, amely körül két kígyó tekeredik, és amely hírvivő, gyógyító és közvetítő szerepét jelképezi.

Hermész Triszmegisztosz olyan legendás alak, akinek történelmi létezése bizonytalan, és akinek identitása összetett és kétértelmű. Talán egy vagy több történelmi személyen alapul, aki(k) a Kr. e. 3. század és a Kr. u. 2. század között élt(ek) Egyiptomban, és aki(k) a hermetikus szövegek egy részét írta(k) vagy összeállította(k). Más mitikus vagy történelmi személyiségek is hatással lehettek rá, mint például Énók, Mózes, Orfeusz, Orpheusz, vagy a Hermésziánus.

Hermetikus mágia

A hermetikus mágia a hermetikus szimbólumok, rituálék és technikák használata a természeti erők manipulálására és különböző célok – például gyógyítás, védelem vagy jóslás – elérésére. A hermetikus mágia azon az elképzelésen alapul, hogy létezik egy rejtett erő vagy energia, amely áthatja az univerzumot, és amelyhez az emberi akarat és képzelet segítségével hozzá lehet férni és irányítani lehet.

A hermetikus mágia a megfelelés elvére is támaszkodik, amely szerint a valóság különböző szintjei, például a makrokozmosz és a mikrokozmosz, a természetes és a természetfeletti, az anyagi és a szellemi között kapcsolat vagy hasonlóság áll fenn. Egy bizonyos valóságnak megfelelő szimbólumok, szavak, gesztusok vagy tárgyak használatával befolyásolni vagy befolyásolni lehet az adott valóságot. Például egy kör megrajzolásával a földre egy szent teret hozhatunk létre, amely elválaszt minket a külvilágtól; egy istenség nevének megidézésével megidézhetjük annak jelenlétét vagy erejét; egy talizmán használatával vonzhatunk vagy taszíthatunk bizonyos hatásokat.

A hermetikus mágia különböző eszközöket és módszereket is alkalmaz műveletei elvégzéséhez, mint például:

1. A theurgia: Az isteni lények, például angyalok, istenek vagy szellemek segítségül hívásának vagy a velük való kommunikációnak a gyakorlata útmutatás, segítség vagy imádat céljából. A theurgia gyakran magában foglal imákat, áldozatokat, áldozatokat vagy rituálékat, amelyek célja az istenivel való kapcsolat vagy szerződés létrehozása.
2. Thaumaturgia: Csodálatos vagy rendkívüli hatások, például gyógyítás, lebegés vagy láthatatlanság előidézésének gyakorlata. A thaumaturgia gyakran magában foglal olyan formulákat, varázslatokat, bűbájokat vagy bájitalokat, amelyek célja a természeti erők manipulálása vagy irányítása.
3. Asztrológia: Az égitestek, például a csillagok, bolygók vagy üstökösök mozgásának és helyzetének, valamint az emberi ügyekre és eseményekre gyakorolt hatásuknak a tanulmányozása. Az asztrológia gyakran magában foglalja a jövő megértését vagy előrejelzését célzó táblázatokat, számításokat vagy jóslatokat.
4. Jóslás: A rejtett dolgok, például múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli események, okok vagy hatások, szándékok vagy motivációk megismerésének vagy meglátásának gyakorlata. A jóslás gyakran magában foglal jeleket, szimbólumokat vagy eszközöket, amelyek célja az információk feltárása vagy értelmezése.
5. Alkímia: Az anyag, különösen a fémek tökéletesebb formákká, például arannyá vagy a bölcsek kövévé való átalakításának művészete és tudománya. Az alkímiának spirituális dimenziója is van, mivel célja a lélek megtisztítása és az Istennel való egyesülés elérése.

A hermetikus mágia nem egy egységes vagy homogén rendszer, hanem inkább egy sokszínű és eklektikus hagyomány, amely különböző forrásokból és hatásokból merít, mint például a hermetizmus, a neoplatonizmus, a gnoszticizmus, a kabbala, a keresztény miszticizmus és az okkultizmus. A hermetikus mágiát a történelem során számos egyén és csoport gyakorolta, mint például Iamblichus, Pico della Mirandola, Cornelius Agrippa.

A 12 legfontosabb hermetikus szimbólum

A hermetikus szimbólumok olyan jelek vagy képek, amelyek a hermetizmushoz és az alkímiához kapcsolódó bizonyos eszméket, fogalmakat vagy elveket képviselnek vagy közvetítenek. A hermetikus szimbólumokat gyakran használják hermetikus írásokban, műalkotásokban, rituálékban és mágiában, hogy kifejezzék vagy közvetítsék a hermetikus tanításokat, tanokat vagy gyakorlatokat. A hermetikus szimbólumokat a meditáció, a szemlélődés vagy a vizualizáció eszközeiként vagy segédeszközeiként is használják, mivel serkentik a gyakorló képzeletét és intuícióját.

Számos hermetikus szimbólumot használtak a történelem során és a különböző kultúrákban, de itt most a 12 leggyakoribb és legjelentősebb szimbólumra összpontosítunk. Ezek a következők:

1. A Caduceus: Egy bot, amelyet két kígyó ölel körbe, és néha szárnyakkal van ellátva. Hermész Triszmegisztosz, valamint az orvostudomány, a kereskedelem és a kommunikáció szimbóluma. Az ellentétek egyensúlyát és harmóniáját jelképezi, mint például a férfi és a nő, a jó és a rossz, az élet és a halál, valamint a test, az elme és a szellem integrációját.
2. Az Ouroborosz: Egy kígyó vagy sárkány, amely a saját farkába harap. Az örökkévalóság, a ciklikusság és az önmegújítás szimbóluma. Minden dolog egységét és folytonosságát, valamint az átalakulás és megújulás folyamatát jelképezi.
3. A hexagramma: Egy hatágú csillag, amelyet két egymást átfedő háromszög alkot. Dávid csillagaként, Salamon pecsétjeként vagy Dávid pajzsaként is ismert. Az ellentétek, mint például a tűz és a víz, az ég és a föld, a szellem és az anyag egyesülésének szimbóluma. A hat irány harmóniáját és egyensúlyát is jelképezi: felfelé, lefelé, balra, jobbra, előre és hátra.
4. A pentagramma: Egy összefüggő vonal által alkotott ötágú csillag. A Vénusz csillagaként vagy Pitagorasz csillagaként is ismert. Az ember, valamint az öt elem: a tűz, a levegő, a víz, a föld és a szellem szimbóluma. Az öt érzékszerv: a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás erejét és védelmét is jelképezi.
5. Hórusz szeme: Egy szem alakú szimbólum, amely hat részből áll: egy kör, egy könnycsepp, egy spirál, egy ív, egy téglalap és egy ék. Ré szeme vagy Wadjet néven is ismert. Az ókori egyiptomi Hórusz isten, valamint a gyógyítás, a védelem és a bölcsesség szimbóluma. A hat érzékszervet képviseli: a látást, a hallást, a szaglást, az ízlelést, a tapintást és a gondolkodást.
6. Az Ankh: Egy kereszt alakú szimbólum, amelynek tetején egy hurok van. Az Élet Kulcsa vagy Crux Ansata néven is ismert. Az élet, a halhatatlanság és a feltámadás szimbóluma. A férfi és a női princípium egyesülését, valamint az ég és a föld közötti kapcsolatot jelképezi.
7. A horogkereszt: Egy kereszt alakú szimbólum, amelynek négy karja derékszögben hajlik. Fylfot vagy Gammadion néven is ismert. Az emberi történelem egyik legrégebbi és legáltalánosabb szimbóluma. A mozgás, a dinamizmus és az energia szimbóluma. Az alábbiakat jelképezi
8. A rózsakereszt: Egy kereszt alakú szimbólum, amelynek közepén egy rózsa van. Rózsakeresztként vagy rózsakeresztként is ismert. A rózsakereszt a Rózsakeresztes mozgalom szimbóluma, egy titkos társaságé, amely azt állítja, hogy a hermetizmusból és az alkímiából származó ezoterikus tudás és gyakorlatok birtokában van. A szeretet és a bölcsesség, valamint a természet misztériumának és szépségének összeolvadását jelképezi.
9. A labirintus: Egy bonyolult és kanyargós ösvény, amely egy központba vezet. Labirintus vagy spirál néven is ismert. A lélek útjának, valamint a beavatásnak, az átalakulásnak és a megvilágosodásnak a szimbóluma. Jelképezi a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az ember az életben szembesül, valamint az igazi én és a cél keresését.
10. Az élet fája: Tíz körből (úgynevezett szefirótokból) álló diagram, amelyet 22 ösvény köt össze. Más néven kabbalisztikus fának vagy Etz Chaimnak is nevezik. A kabbala szimbóluma, egy misztikus hagyományé, amely Isten, a teremtés és az élet természetét kutatja. A világegyetem szerkezetét és dinamikáját, valamint a spirituális fejlődés szakaszait és folyamatait jelképezi.
11. Az élet virága: Egy geometriai minta, amely több, egymást átfedő körből áll, amelyek virágszerű alakzatot alkotnak. Az Élet magja vagy az Élet gyümölcse néven is ismert. A szent geometria szimbóluma, a matematika azon ága, amely a természet és a művészet alapjául szolgáló mintákat és arányokat tanulmányozza. A teremtés harmóniáját és rendjét, valamint az élet lehetőségeit és sokszínűségét jelképezi.
12. A Vesica Piscis: Egy alakzat, amely két egymást átfedő körből áll, amelyek mandulaszerű alakzatot alkotnak. Mandorla vagy Isten szeme néven is ismert. Krisztus, valamint a teremtés, a látomás és a kinyilatkoztatás szimbóluma. Az ellentétek, például a fény és a sötétség, az ég és a föld, a szellem és az anyag kereszteződését és kölcsönhatását jelképezi.

Mi az alkímia története?

Az alkímia története a természetfilozófia azon ágának története, amely az anyagot, különösen a fémeket próbálta tökéletesebb formákká, például arannyá vagy a bölcsek kövévé alakítani. Emellett megpróbálta felfedezni a betegségek gyógymódját és az élet meghosszabbításának módját. Különböző források, például az egyiptomi, görög, római, arab és középkori európai hagyományok hatottak rá.

Az alkímiát az ókori világ nagy részén gyakorolták, Kínától Indián át Görögországig. A hellenisztikus korszakban Egyiptomba vándorolt, majd a 12. századi Európában az arab szövegek latinra fordítása révén újjáéledt. A középkori európai alkimisták hasznos felfedezéseket tettek, például az ásványi savakat és az alkoholt.

Az alkímia az asztrológiával, a vallással, a miszticizmussal és az okkultizmussal is kapcsolatban állt. Tanításainak és gyakorlatainak kifejezésére szimbólumokat, ábrákat és rejtjeles nyelvet használt. Célja a spirituális megvilágosodás és az Istennel való egyesülés elérése volt az alkímiai munka révén. Az alkímiát a bölcsesség és az erő forrásának is tekintették.

A 17. és 18. században az alkímia hanyatlásnak indult, mivel a modern tudományok megjelenése megkérdőjelezte érvényességét és hasznosságát. Az alkímia azonban továbbra is hatással volt néhány gondolkodóra, művészre, tudósra és misztikusra, mint például Isaac Newton, Paracelsus, John Dee, William Blake, Carl Jung és Aleister Crowley. Az alkímia különböző formákban és kontextusokban is tovább élt, például az ezotériában, a pszichológiában, a kémiában és az irodalomban.

A 12 legfontosabb alkímiai jel

Az alkímiai jelek olyan szimbólumok, amelyeket az alkímiában részt vevő elemek, bolygók, fémek és folyamatok ábrázolására használnak. Ezeket alkímiai ábécének vagy alkímiai nyelvnek is nevezik. Különböző forrásokból származnak, például az ókori egyiptomi, görög, római, arab és középkori európai hagyományokból. Gyakran egyszerűek és elvontak, de néha összetettek és képszerűek.

Az alkímiai jeleket alkímiai szövegekben, műalkotásokban, rituálékban és mágiában használják az alkímiai tanítások, tanok vagy gyakorlatok kifejezésére vagy közlésére. Az alkímiai jeleket a meditáció, a szemlélődés vagy a vizualizáció eszközeiként vagy segédeszközeiként is használják, mivel serkentik a gyakorló képzeletét és intuícióját.

Számos alkímiai jelet használtak a történelem során és a kultúrákban, de itt most a 12 leggyakoribb és legjelentősebbre fogunk összpontosítani. Ezek a következők:

1. Az alkímiai jelek: Az alkímiában részt vevő elemek, bolygók, fémek és folyamatok ábrázolására használt jelek összessége. Ezeket alkímiai ábécének vagy alkímiai nyelvnek is nevezik. Az alkímia, valamint a kémia, a fizika és a metafizika szimbólumai. Az alkímiai munka anyagait és módszereit, valamint a természet és a szellem titkait és misztériumait jelképezik.
2. A kör: Egyszerű és egyetemes szimbólum, amely a teljességet, a teljességet és a tökéletességet jelképezi. A szellem vagy kvintesszencia elemét is jelképezi, amely az ötödik és legmagasabb elem, amely meghaladja és egyesíti a másik négy elemet: a tüzet, a levegőt, a vizet és a földet.
3. A háromszög: Az alkímia három alapelvét vagy tria primát jelképezi: a kén (az éghetőség vagy lélek elve), a higany (az olvaszthatóság vagy szellem elve) és a só (a nem éghetőség vagy test elve). Az alkímiai munka három szakaszát vagy fázisát is jelképezi: nigredo (feketedés vagy bomlás), albedo (fehérítés vagy tisztulás) és rubedo (vörösítés vagy tökéletesedés).
4. A négyzet: Az alkímia négy elemét: a tüzet, a levegőt, a vizet és a földet jelképezi. Az alkímia négy minőségét vagy nedvességét is jelképezi: forró, hideg, nedves és száraz. A négy irányt is jelképezi: észak, dél, kelet és nyugat.
5. A kereszt: Az ellentétek egyesülését vagy kereszteződését jelképezi, mint például az ég és a föld, a szellem és az anyag, a férfi és a nő. A tégelyt vagy edényt is jelképezi, amelyben az alkímiai műveletek zajlanak. Jelképezi továbbá a válaszutat vagy a választást, amellyel az ember az életben szembesül.
6. A félhold: A Holdat jelképezi, amely az alkímia hét bolygójának egyike. Az ezüstöt is jelképezi, amely az alkímia hét fémének egyike. A nőiességet, a befogadóképességet és az intuíciót is jelképezi.
7. A Nap: A Napot jelképező szimbólum, amely az alkímia hét bolygójának egyike. Az aranyat is jelképezi, amely az alkímia hét fémének egyike. A férfiasságot, az aktivitást és az értelmet is jelképezi.
8. A csillag: A csillagokat jelképezi, amelyek az alkímiában a fény és az útmutatás forrásai. A bölcsek kövét vagy lapis philosophorumot is jelképezi, amely az alkímia végső célja és terméke. A megvilágosodást, a megvilágosodást és a bölcsességet is jelképezi.
9. A Saltire: Az alkímia három alapelvének vagy tria primájának egyike. Emellett a föld elemet is jelképezi, amely az alkímia négy elemének egyike. A stabilitást, a szilárdságot és az anyagiságot is jelképezi.
10. A kígyó: A higanyt jelképezi, amely az alkímia három alapelvének vagy tria primájának egyike. A víz elemét is jelképezi, amely az alkímia négy elemének egyike. A változást, az átalakulást és a megújulást is jelképezi.
11. Az oroszlán: A ként jelképezi, amely az alkímia három alapelvének vagy tria primájának egyike. A tűz elemét is jelképezi, amely az alkímia négy elemének egyike. Az erőt, a bátorságot és a szenvedélyt is jelképezi.
12. A sas: A szublimációt jelképezi, amely az alkímia egyik folyamata vagy művelete. A levegő elemét is jelképezi, amely a négy elem egyike.

Mit jelent a bölcsek köve?

A bölcsek köve egy mitikus anyag, amelyet az alkimisták azért kerestek, mert képes volt a nem nemesfémeket arannyá változtatni és halhatatlanságot adni. Emellett a tökéletesség, a megvilágosodás és a mennyei boldogság jelképe.

A bölcsek kövét lapis philosophorumnak, az élet elixírjének, a kvintesszenciának vagy a Magnum Opusnak (a Nagy Mű) is nevezték. Azt mondták róla, hogy olyan kő, amely nem kő, vagy rejtett vagy titkos kő.

Úgy vélték, hogy a bölcsek köve az alkímia három alapelvéből vagy tria primából áll: kénből, higanyból és sóból. Emellett a szellem vagy kvintesszencia elemével is kapcsolatba hozták, amely meghaladja és egyesíti a másik négy elemet: a tüzet, a levegőt, a vizet és a földet.

A bölcsek köve volt az alkímia végső célja és terméke, amely az anyag és a szellem megtisztítására és átalakítására irányuló folyamatok vagy műveletek sorát foglalta magában. Ezeket a folyamatokat gyakran színekkel ábrázolták, mint például a fekete (nigredo), a fehér (albedo) és a vörös (rubedo).

A bölcsek köve az alkimista saját maga tökéletesedett állapotának metaforája is volt, aki az alkímiai munka révén elérte a szellemi újjászületést és az Istennel való egyesülést. A bölcsek kövét a megvilágosodás, a bölcsesség és az erő forrásának is tekintették.

– Astraios