Kezdőlap Ezotéria és Mágia Mágia A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy...

A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással

679
0
A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással
A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással
A mágikus kísérletek sokszor vezettek fizikai csodákhoz az ókorban. A vikingek is így fedezték fel az acélkészítés titkát, hála egy szakrális-mágikus eljárásnak.

Az acél úgy viszonyul a vashoz, mint a vas a bronzhoz: egy összecsapásban szinte biztosan győzedelmeskedni fog.

A felfedezése azonban nem az ateista materializmusnak köszönhető, hanem a szakralitásnak és a mágiának.

A vikingek titkos vallási-mágikus eljárással akartak varázskardokat készíteni

A művelet pedig sikerült – és ennek köszönhetően jelent meg az acél a világon. Az eljárás azonban, mai fejjel, eléggé hátborzongató volt.

A titok a holtak csontjában rejlett.

A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással
A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással

Mielőtt a konkrét eljárásra rátérnénk, egy dolgot fontos tisztázni: azt, hogy egyáltalán miért kezdtek kísérletezni a vikingek.

Skandinávia vasérce gyenge minőségű volt

Emiatt aztán az északi vasfegyverek is erős kívánnivalót hagytak maguk után. A vikingek emiatt kezdtek megoldást keresni a problémára – és úgy vélték, ha az őseik, vagy halott állatok lelkét kovácsolják a pengébe, akkor mágikus kardokhoz és fejszékhez jutnak.

Igazuk lett, valóban mágikus fegyverekhez jutottak.

Arthur C. Clarke, a sci-fi egyik nagy öregje azt írta, hogy “minden megfelelően fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslattól.”

Bár ezt a mondást általában a jövőre értjük, ugyanez igaz a múltra is. Az ősi történelem nagy részében a technológia és a mágia, a vallásosság közötti vonal vékony volt, ha létezett egyáltalán.

A kovácsmesterek és a mágusok között minimális különbség volt, és mindkettőre úgy tekintettek, mint titkos, okkult tudás birtokosára.

A korai vaskori skandináviában például a vikingkor megjelenése előtt a kovácsok rituálékot dolgoztak ki, amelyek lehetővé tették számukra, hogy az őseik és állatok erejét erősítsék a fegyvereikben.

 

Ez a skandináviai germánok számára kulcsfontosságú felfedezés volt, mivel eléggé sokat hadakoztak a szomszédos népekkel, és a helyben bányászott vasérc nagyjából háztartási célra volt jó, hadászatban nem igazán.

Az ősök és halott állatok csontjai segítettek a kovácsoknak

A megoldást abban látták a kovácsok, hogy elhunyt őseik és kiemelkedő képességű állatok csontjait adták hozzá a kovácsolási folyamatban a vashoz, hogy a lelkük eggyé váljon a fegyverrel.

Az eljárás olyan sikeres lett, hogy a viking acél a legjobbak közé került a világon.

Habár konkrét leírások nem maradtak fent – a kovácsok aligha osztották meg a szakmai titkukat kívülállókkal – mind a fellelt fegyverek anyaga, mind a korai sírok régi megbolygatása és célzott csont-kitermelése, mind korabeli, feltárt kovácsműhelyek maradványai bizonyítják az eljárást.

Továbbá mindazon irodalmi emlékek, amelyekben a hősnek beszélő, lélekkel rendelkező varázsfegyvere van.

Úgy látszik, ahogy a magyar táltos a levágott ló bőréből készített magának dobot, akként a viking kovács az elhunytak csontjával varázsacélt.

Forrás: academia.edu

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  •  
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    1
    Share