Kezdőlap Spiritualitás Bölcsességek Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve

Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve

645
0
Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve
Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve
A tobozmirigy ihlethette a Hórusz Szeme egyiptomi szimbólumot.

A tobozmirigy, mint a Harmadik Szem szerve felelős a vizuális gondolkodásért, a meditációért, a képzeletért és az álmodásért

A köztiagy a két agyfélteke között sólyom alakot formál.

A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is.

Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve
Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve

Figyeljük meg az ősi egyiptomi ábrázolások adta hasonlóságokat!

A köztiagy, az agy középső része tartalmazza az álmok, a meditatív állapot és a vizuális gondolkodásmód alapját képező tobozmirigyet.

Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον, enképhalon, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Az epitalamusz a tobozmirigy szárában található mag (Nucleus habenularis). A tobozmirigy (glandula pinealis; corpus pineale) egy kis, kúp alakú képlet, amelyet a tobozmirigy szára (habenula) a köztiagyhoz rögzít. Hátrafelé nyúlik, így a középagy hátsó felszíne mögött fekszik.

A legősibb, középső részt köztiagynak és hüllőagynak is nevezik.

Mi is az a tobozmirigy és mire szolgál?

A tobozmirigy (epitalamusz), amit a ‘harmadik szemnek’ is neveznek, ‘Hórusz szemének’, vagy a ‘lélek székhelyének’, egy kis fenyőtoboz alakú szerv az agyad belsejében, mely hormonokat választ ki, mint a melatonin, a szerotonin és a DMT (Dimethyltryptamine), ami ‘Lélek Molekulaként’ ismert.

A tobozmirigy embernél az agy közepén, a két félteke között elhelyezkedő parányi mirigy, mely toboz alakjáról kapta a nevét és amely a melatonin és szerotonin nevű hormonok termelésért felelős.

A melatonin és a szerotonin felelős az alvási vagy a meditatív állapotokért, és a kényelem, boldogság és eufória érzelmi állapotaiért.

A DMT hatása kiterjed az időtágulásra, időutazásra, paranormális birodalmakba történő utazásokra, és spirituális lényekkel való találkozásokra más dimenziókban.

Energiaszinten a tobozmirigy a 6. csakra (Szanszkritul: Ajna) fizikai megnyilvánulása, melyet a valódi misztikus potenciállal, a nem fizikai valóság észlelésével és a lelki bölcsességgel társítanak.

Mivel a tobozmirigy fenyőtoboz alakú, gyakran szimbolizálják ezzel a formával.

Tény, hogy sok vallás és misztikus hagyomány utal világszerte a tobozmirigyre a fenyőtoboz szimbólummal: az egyiptomi isten Ozirisz botja két egymásba fonódó kobrát ábrázol, közöttük egy fenyőtobozzal (A Kundalini energia felemlkedik a Harmadik szemhez), a Pápa botja is egy tobozt ábrázol, Angkor Wat szent romjai Kambodzsában szintén fenyőtoboz alakúak, és számos más példa van.

Ha gondjaid vannak a meditálással, vagy az álmaidra való emlékezéssel, vagy csak elveszettnek, a forrásról leválasztva érzed magad?

A probléma a blokkolt (vagy elmeszesedett) tobozmirigy lehet…

Az agyunkhoz nyéllel rögzülő, fenyőtobozhoz hasonló alakú mirigyről sokféle vélekedés volt már az orvos-történet során, tartjuk pl. “harmadik szemnek” is…

Az alábbi ábrán jól tanulmányozható az emberi agy keresztmetszete és az egyiptomi szimbólum, a Hórusz szem formai hasonlósága.

Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve
Tobozmirigy: a “Harmadik Szem” szerve

Vajon az egyiptomi, ősi civilizáció többet tudott agyunk működéséről időszámításunk előtt 3000 évvel? Érdekes a feltevés és mélyen elgondolkodtató…

Mi az igazság, milyen érdekes összefüggések derülnek ki a tobozmirigyről?

Anatómiai bizonyíték

Kevesen tudják, hogy anatómiai bizonyítékai is vannak a harmadik szemnek. A régészeti leletként megtalált halak koponya részén fellelhetőek a nyomai.

Napjaink állatai pedig egy tobozmirigy nevű szervvel rendelkeznek, ami a koponyába bejutó fénytől függően működik.

Persze nem csak az állatokban, hanem az emberi koponyában is találunk ilyet; nálunk ez egy borsó nagyságú mirigy, ami mélyen, a koponyaalapi részen helyezkedik el, és ugyanaz a szerepe, mint az állatoknál: a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál.

Koordinálja az éjszakai/nappali hormonális működést, valamint az alvás/ébrenlét ciklusát, azaz idegen eredetű szóval a biológiai óránk ún. cirkadián ritmusát.

Hogyan befolyásolja a melatonin az alvás/ébrenlét ciklusát?

Működésének mélyreható vizsgálata során kiderült, hogy egy melatonin nevű hormont választ el, amely a véráramba kerül. Normál körülmények között ennek szintje alacsony napközben mivel a beeső fény a tobozmirigyben gátolja a melatonin nevű hormon termelését, míg más hormonokra, melyek a nappali életben fontosak, serkentőleg hat.

A fény kihunyásakor melatonin termelődik, és álmosak leszünk. Éjszaka emelkedik meg, szintjének csúcsa pedig éjjel 3-4 óra körül van(REM), majd fokozatosan csökken, ahogy közeledik az idő az ébredéshez.

Meditáció közben is igen sok szabadul fel!

A tobozmirigy és a melatonin termelése tehát erősen összefonódik az alvás/ébrenlét ciklusával, és az utóbbi években – gyakran megalapozatlanul – egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki.

Az kétségtelen, hogy a melatonin felelős a hosszú utazáskor megjelenő időeltolódás által okozott problémákért. Ekkor ugyanis az történik, hogy a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa már nem lesz szinkronban, aminek eredménye pedig fáradtság és rossz közérzet lehet.

Az átálláshoz általában 5-6 napra van szükség. A melatonin közvetlenül a szervekre gyakorolt hatása ismeretlen. Az azonban mindenki előtt ismert, hogy a fáradtság hatással van kedélyállapotunkra és teljesítőképességünkre.

Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják.

Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz. Befolyásolja az immunrendszert is, bár ennek módja még nem ismert. Antioxidáns – ennek következtében rákellenes – hatása van.

Nem csak a növényeknek, az embernek is szüksége van napfényre

A szem és a fény tehát nem pusztán az agy képalkotásában játszik rendkívül fontos szerepet, hanem közvetetten a hormontermelésben és a pihenésben is.

Jóllehet nem vagyunk képesek annyira hasznosítani a napfényt, mint a növények, de semmiképp sem szabad lebecsülni jótékony hatását.

Írás és képek forrása: tarrdaniel.com

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  • 77
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    77
    Shares

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here