Imbolc, a Színeváltozás ünnepe az Ősi vallás egyik jeles ünnepe. A négy kisebb napünnep közé tartozik, és a fény áldásában részesíti mindazokat, akik szívében ott él a tiszta hit a Teremtőben.
Ekkor ünnepeljük a Négy Kisebb Szernap közül az elsőt, a Fényeváltozást, kelta névvel az Imbolcot.
Ismerd meg ezt az ősi napünnepet, amely pontosan félúton található a Téli Napforduló, a Fény születésének ünnepnapja és a Tavaszi Napéjegyenlőség, a Fogantatás ünnepnapja között.
Legyen áldott minden fénnyel teljes lépted, amelyet a Mennyei Fények útjain teszel!
A Színeváltozás ünnepét, az adott évtől függően, február 1-én vagy 2-án tartjuk. A Színeváltozás ünnepét a Fény Születésének ünnepe (Karacsún, téli napforduló) és a Fogantatás ünnepe (tavaszi napéjegyenlőség) között pontosan félidőben ünnepeljük.
A Színeváltozás ünnepe a növekvő fényről, a rituális megtisztulásról és a Leány istennő dicsőítéséről szól.
- A Színeváltozás ünnepét nevezik Imbolcnak és Gyertyaszentelőnek is
- Mi a Fényeváltozása ünnepe, az Imbolc eredeti jelentése?
- Miért fontos az Imbolc a modern időkben?
- Így ünnepeld meg Imbolc jeles napját
- Imbolc az Ősi vallásban
- Színeváltozás ősi ünnepe, az Imbolc a keltáknál
- Imbolc ünnepének eredete
- Az Imbolc jelentősége a mai korban
- Az Imbolc szimbolizmusa és mélyebb spirituális jelentése
A Színeváltozás ünnepét nevezik Imbolcnak és Gyertyaszentelőnek is
Az európai vallásokra rátelepedő és azokat többé-kevésbé magába olvasztó idegen kultusz, a kereszténység nem csak a karácsonyt, a húsvétot, a halottak napját próbálta bekebelezni, hanem olyan ősi ünnepeket is, mint az Imbolc – amit a kelták előtt, mi az ősvallás követői a Színeváltozás ünnepének neveztünk.
