A napéjegyenlőség ősi titkokat és mély lelki tanításokat hordoz, amióta az emberiség öntudatára ébredt. Amikor a napéjegyenlőség során a nappal és az éjszaka tökéletes egyensúlyba kerül, akkor tárul fel a szakrális Kelet és Nyugat iránya a legpontosabban. Észak és Dél, Kelet és Nyugat ekkor mutatkozik meg úgy a földi síkon, mint a szellemin egyaránt. A … Olvass tovább
Ezt az imát minden alkalommal mondd el, amikor úgy érzed, ki akarod fejezni hálád a Teremtőnek. A hála azonban mindazoknak szólhat és szóljon is, akik számodra bármilyen segítséget, támogatást, hasznot nyújtottak szabad akaratukból. Miért fontos a hálaadás? A hálaadás boldogabbá tehet. Számos olyan dolog van, amely a megbecsülés vagy a hála pozitív érzéseit idézheti elő, … Olvass tovább
Amikor a napéjegyenlőség során a nappal és az éjszaka tökéletes egyensúlyba kerül, akkor tárul fel a szakrális Kelet és Nyugat iránya a legpontosabban. Észak és Dél, Kelet és Nyugat ekkor mutatkozik meg úgy a földi síkon, mint a szellemin egyaránt. A helyes irány a pontos tájékozódás alapja – amikor a Szellem betájolhatja magát, hogy lássa, … Olvass tovább
Vallás és spiritualitás egymás szövetségesei, nem pedig ellenségei. Spiritualitás és vallás éppen úgy igényli egymást, ahogy egy folyó is csak meder és víz együttes megléte által létezik.
Mégis akadnak a modern exoteria követői között, akik erősen vallásellenesek, átvéve az ateista-materialista mozgalom hazug dogmáit.
Holott vallás hamarabb létezett, mint művészet vagy kultúra. Hetvenezer éves a legősibb ismert szentély és huszonnyolcezer éves a legősibb ismert barlangrajz. Több mint negyvenezer évvel idősebb a vallás.
A vallás nem a kereszténységet jelenti, pláne nem a keresztény egyházakat. A vallásellenes hangok forrásai mindig nihilista erők. A vallás ugyanis az az alapvető értelmezési keretrendszer, társadalmi igazodási pontok hálózata (szocio-inercia-rendszer), amely már az első barlangrajzok előtt megjelent.
Nézzük most meg, mi is a vallás, az egyház, a spiritualitás és lehetséges-e szövetség vallás és spiritualitás között? Kezdjük a vallás szó értelmének meghatározásával.
Honnan származik a vallás szó?
A magyar vallás szó annyiban félrevezető, ha kiindulási alapként tekintesz rá, hogy ez már egy származtatott szó, nem pedig saját nyelvi alkotás. Egy latin szó, a confessio (megvallás) fordításából képzett fogalom.
A vallás nagyon is kézzelfogható dolgokon, ha úgy tetszik, bizonyítékokon alapul – a „megvallani” lényege nem az, hogy valami bizonyítatlanban hiszel. Magyarul ezért némileg mást is jelent, mint a religio-ból származó religion.
A religio ugyanis a latin religare „elköteleződni” változata, mint „kötelék isten és ember között”.
A türk nyelvekben ‘din’ és ennek változatai bírnak vallás jelentéssel, amit az arabból vettek át, ami viszont egy közös sémi alapszóból (*dVn-) ered és leginkább „kötelesség az égiek felé”-ként fordítható (habár a szó alapjelentése: kötelezettség, felvállalt feladat).
Mi a vallás? Vallás és spiritualitás egymás kiegészítői és szövetségesei. Kép: pexels
Vallás és spiritualitás egymás szövetségesei, nem pedig ellenségei. Spiritualitás és vallás éppen úgy igényli egymást, ahogy egy folyó is csak meder és víz együttes megléte által létezik.
Mégis akadnak a modern exoteria követői között, akik erősen vallásellenesek, átvéve az ateista-materialista mozgalom hazug dogmáit.
Holott vallás hamarabb létezett, mint művészet vagy kultúra. Hetvenezer éves a legősibb ismert szentély és huszonnyolcezer éves a legősibb ismert barlangrajz. Több mint negyvenezer évvel idősebb a vallás. A vallás nem a kereszténységet jelenti, pláne nem a keresztény egyházakat. A vallásellenes hangok forrásai mindig nihilista erők. A vallás ugyanis az az alapvető értelmezési keretrendszer, társadalmi igazodási pontok hálózata (szocio-inercia-rendszer), amely már az első barlangrajzok előtt megjelent.
Nézzük most meg, mi is a vallás, az egyház, a spiritualitás és lehetséges-e szövetség vallás és spiritualitás között? Kezdjük a vallás szó értelmének meghatározásával.
Honnan származik a vallás szó?
A magyar vallás szó annyiban félrevezető, ha kiindulási alapként tekintesz rá, hogy ez már egy származtatott szó, nem pedig saját nyelvi alkotás. Egy latin szó, a confessio (megvallás) fordításából képzett fogalom.
A vallás nagyon is kézzelfogható dolgokon, ha úgy tetszik, bizonyítékokon alapul – a „megvallani” lényege nem az, hogy valami bizonyítatlanban hiszel. Magyarul ezért némileg mást is jelent, mint a religio-ból származó religion.
A religio ugyanis a latin religare „elköteleződni” változata, mint „kötelék isten és ember között”.
A türk nyelvekben ‘din’ és ennek változatai bírnak vallás jelentéssel, amit az arabból vettek át, ami viszont egy közös sémi alapszóból (*dVn-) ered és leginkább „kötelesség az égiek felé”-ként fordítható (habár a szó alapjelentése: kötelezettség, felvállalt feladat).
Mi a vallás? Vallás és spiritualitás egymás kiegészítői és szövetségesei. Kép: pexels
Nagypéntek napja és a Húsvét kiemelten fontos keresztény ünnepek - vagy nem is keresztények eredetileg?
Mi van, ha kiderül, hogy ezek az ünnepek sokkal ősibbek, évezredekkel megelőzve Jézus születését?
A cikkünk végén megmutatjuk, honnan ered a Húsvét – most előbb ismerkedjünk meg a Nagypéntek szimbolikájával!
Mi az a Nagypéntek és miért fontos ünnep?
Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja, aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Szigorú böjti nap.
A Nagypéntek és a Húsvét titka, amiről nem beszél az Egyház
Az ősi hitben a tavaszi napéjegyenlőségnek kiemelt szerepe volt. Ekkor azonban nem az újjászületést ünnepelték eredetileg, hiszen az a téli napforduló idejére esett. Hanem a fogantatást.
Igen, bizonyos értelemben valóban az életünnepe – csakhogy a hangsúly egészen máshol van. A fogantatáson.
A Tavaszi napéjegyenlőség a fogantatás ősi ünnepe
Ezen a szent napon, ami minden évben március 20-ra vagy 21-re esik, ünnepelték őseink a fogantatást: a Teremtő istenanyai személye ekkor fogant meg az istenatyai személytől, hogy három trimeszter után megszülje a Fényt.
Az istennői minták archetipikus jelenségek, amelyek közül legalább egy mindig hat egy nő életére. Összesen tizenhárom ilyen mintát különböztetünk meg.
Cikksorozatunk második részében a tizenhárom istennői minta és árnyék közül bemutatjuk a második hármat. A cikk első részét itt olvashatod.
Az istennői minták és aspektusok nem azonosak az Istennő személyeivel
Az Istennő, aki túl van téren, időn és nemiségen, olyan személyekkel, arcokkal, aspektusokkal rendelkezik, amelyek túlmutatnak a földi-anyagi realitáson.
Tizenhárom olyan istennői aspektust különböztethetünk meg, amelyek közül legalább egy mindig hat egy nő életére.
Az istennői tulajdonságok, jellemvonások, tudatminták rendelkeznek férfiúi megfelelőkkel, a tizenhárom isteni aspektussal, amik pedig a férfiak életében jelentkeznek.
Cikksorozatunk első részében felsoroljuk a tizenhárom istennői mintát és árnyékot és bemutatjuk az első kettőt.
Az istennői minták és aspektusok nem azonosak az Istennő személyeivel
Az Istennő, aki túl van téren, időn és nemiségen, olyan személyekkel, arcokkal, aspektusokkal rendelkezik, amelyek túlmutatnak a földi-anyagi realitáson.
