A napéjegyenlőség ősi titkokat és mély lelki tanításokat hordoz, amióta az emberiség öntudatára ébredt.
Amikor a napéjegyenlőség során a nappal és az éjszaka tökéletes egyensúlyba kerül, akkor tárul fel a szakrális Kelet és Nyugat iránya a legpontosabban. Észak és Dél, Kelet és Nyugat ekkor mutatkozik meg úgy a földi síkon, mint a szellemin egyaránt.
A helyes irány a pontos tájékozódás alapja – amikor a Szellem betájolhatja magát, hogy lássa, mennyire halad jó irányban.
Amint a tavaszi napéjegyenlőség a fogantatás ünnepe, és így az életkezdet, a növekedés kezdetének pillanata, úgy az őszi napéjegyenlőség az aratás ünnepe, az élet megerősítésének, a munka sikerének pillanata.
A napéjegyenlőség az egyensúly születése
Amikor bekövetkezik az egyensúly éj és nappal között, úgy születik meg az egyensúly a Lomb és a Gyökér, a Sas és a Kígyó, a Sötét és a Fény között.
A Törzs és a Kettős Oszlop, a Ló, a Szarvas és az Oroszlán, a Bika, a Tehén és a Hattyú, a Kutya, a Holló és a Keselyű mind harmonikus egyensúlyban ünnepli akár az élet kezdetét, akár a munka gyümölcsét.
Létezik belső fény és sötét és külső fény és sötét
A Kereső ekkor értheti meg igazán, amit az Avatott már tud: mindez szükséges a teljes egészhez. Fény és Árnyék, fent és lent, Galamb és Kígyó egyaránt az Egész része. Az a Sötétség, ami pusztítani akar, gonoszságot terjeszt és szellemi ragályokat, nem azonos a mélytudat sötétségével – éppen úgy, ahogy az erdőtűz lángjai sem a gyertya fényével.
A Bölcs ezért megérti, hogy létezik külső Sötétség, ami a Verem kiáramló homálya, és létezik belső Sötétség, ami egyszerűen a saját rejtett mélytudata.
A Kereső ekkor értheti meg a Fényt is, amit az Avatott már szintén tud: a belső Fény nem azonos a külső Fénnyel. A saját szelleme világossága és a Mennyek ragyogása éppen úgy nem azonos, ahogy a Nap tüze és a gyertya fénye sem egyeznek.
Csak a balga hiszi azt, hogy a belső sötét a Gonosz Sötétsége, és bolondnak kell lenni azt hinni, hogy a belső fény a Mennyek Világossága.
A Kereső áll középen
Ekkor, a napéjegyenlőség idején érti meg a Kereső, és éli meg az Avatott, hogy Ő áll középen. Egyensúlyban.
Rajta, a döntésein, a cselekedetein múlik, mi fog erősödni és mi gyengülni a következő fél évben. Mert mozdulnia kell, hiszen az élet növekszik vagy éppen a betakarított termést kell eltenni. Munka van, bárhogy is nézzük.
Rajtad áll, mit erősítesz
Az Avatott ekkor már tudja, hogy mindent erősíthet, ami egyensúlyba került. Megszelídítheti a saját sötét, állati részét és munkára foghatja. Hasznossá teheti. A földi feladatokra fordíthatja a saját fényes, isteni részét és alkothat általa. Hasznossá teheti azt is.
A vadság adja a hajtóerőt, az energiát, a szelídség adja a cél-alakot, a formát, a tudat pedig a belső rendet, az információt.
Ez most azonban az Egyensúly, a Harmónia ideje. Találd meg a saját egyensúlyod, és helyreáll a lelked békéje is.
Az Istennő vezessen utunkon!
Forrás: tarsasag.org