A Free Guy valójában egy modern spirituális film, amely igencsak mély mondanivalóval és ősi mitikus áthallásokkal bír.
Habár hivatalosan (romantikus) akció vígjáték, amelyben Ryan Reynolds hozza a szokásos formáját, ami a Deadpoollal elhozta számára az igazi ismertséget, de ez csupán az a felszíni réteg, ami a filmben a játékbeli npc-k realitása.
Másként mondva az a szósz, amivel nyakon öntötték a filmet, hogy eladhatóbb legyen. És milyen jól tették! A Free Guy ugyanis igencsak mély theológiai mondanivalóval bír, sőt mezopotámiai, sumer mitikus elemekkel is, amik egy része visszaköszön a Bibliában.
Ugyanakkor még ennél is több van a filmben.
A Free Guy az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb ébresztő filmje, ami leginkább a Mátrixhoz mérhető
A Free Guy egyszerre akció vígjáték, társadalomkritika, Disney-kritika, eklektikus alkotás és spirituális tanítómese.
Csak azért nem emlegetik a Mátrixszal egy szinten, mert valószínűleg nem értették meg a mondanivalóját és nem ismerik az alapfilmeket, amikből felépül az egész alkotás.
Holott van annyira fajsúlyos alkotás…
A most következő részek spoilert tartalmaznak, így ha még nem láttad a Free Guyt, előbb feltétlenül nézd meg!
A film történetére, szereplőire direkt nem térek ki, ha az érdekel, a port.hu-n találsz bővebb információt.
A Free Guy filmes előzményei
Ami azonnal feltűnik a filmben, hogy maga a világ több számítógépes játék elegye: a város a GTA V San Andreasának koppintása, a játékos karakterek a Fortnite-ból és más játékokból, például a Sims-ből érkeztek.
Filmes hátteret a Ready Player One biztosít, és Guyt mintha egyenesen Emmetről, a LEGO Kaland főhőséről mintázták volna – amint Millie-t meg Lucyról (Klavit, Millie programozó társát meg Parsivalról, aki itt éppen az IOI szolgálatában áll).
Mindez csak a felszín a Free Guy-ban
Amint kicsit tovább peregnek az események, a „napszemcsisek” emlékeztetni kezdik a nézőt egy 33(!) évvel ezelőtti filmre, az Elpusztíthatatlanokra (They live). A filmet egyébként itt tudjátok megnézni: videa.hu.
A világ egy játék csupán…
Amint Guy felveszi a napszemüveget, a párhuzam átalakul tisztelgéssé a Nagy Előd előtt. Ahogy az Elpusztíthatatlanokban, úgy a Free Guyban is azok látnak át a világ hazugságain, akik (speciális) napszemüveget viselnek.
A már említett Ready Player One kettős világa (számítógépes és fizikai) hamar vegyülni kezd először a Dark City elzárt, űrben úszó, idegenek által irányított városával: az egyes emberek a fejükbe töltött emlékekkel ébrednek reggelente, holott lehet, előző nap még teljesen más szerepet töltöttek be.
…a világ egy szórakoztató valóságshow
Ezt azonban hamar váltja a párhuzam a Truman Show-val: Guynak, akárcsak Trumannak, fogalma sincs, hogy a fizikai világban mennyien drukkolnak neki, milyen sokan szeretik, vagy, hogy egyáltalán létezik bármilyen másik világ.
Még a számítógépes játékvilág határfelülete is ugyanúgy egy hullámzó tenger, mint a Truman Show dómjáé, vagy éppen a Dark City-ben Shell Beach.
…a világ egy számítógépek generálta szimuláció
A Matrixszal való átfedések se véletlenek: a hús-vér emberek ki- és becsatlakoznak a szimulációba, ahol „ügynökök” intézkednek, ha valaki megszegné a szabályokat. Sőt még a „vörös ruhás nő” is felbukkan.
Bár a Free Guy-ban csak egy példát látunk az ügynökök beavatkozására, a jelenetből kiderül, ez mindennapos rutinfeladat a játék fenntartóinak.
Szintén további, egyértelmű a kapcsolat a Matrix és a Free Guy között a háttér motiváció: a számítógépek generálta világ nem öncélú. Az előbbi a gépeknek termel áramot, az utóbbi pedig a tulajdonosnak, a Taika Waititi alakította Antwan Hovacheliknek pénzt.
Taika Waititi hatása
Taika Waititi más szempontból is kapcsolódási pontot jelent: az egyik „ügynök” egy rózsaszín vérnyúl jelmezt ölt magára, ami egyszerre utalás a Jojo Nyuszira, ami Taika Waititi korábbi filmje, és a rendszerszintű elnyomásról és az ártatlanok agymosásáról szól, és a Gyalog Galopp vérnyulára.
Guy a számítógép generálta világban éppen olyan ártatlan, mint Jojo a náci Németországban – és mindketten megszenvedik a rendszer brutalitását.
Adott tehát egy film, ami úgy gyúrja egybe a legkomolyabb ébresztő tartalommal bíró filmeket, mintha nem volna másnap. De ez még mindig csak a felszín.
A fogyasztói társadalom kritikája egyértelmű a Free Guy-ban
Az Elpusztíthatatlanok legfőbb mondanivalója az, hogy a modern fogyasztói társadalom valójában egy szűk, idegen elit uralmát szolgáló, az embereket szellemi-gazdasági rabszolgaságban tartó diktatúra, amely ellen nem elég szavakban lázadni, de a Hős számára nem marad más út, mint a megszálló elit elleni fegyveres harc.
Még az ikonikus bankrablós-puskás eset is fordulópont mind az Elpusztíthatatlanokban, mind a Free Guyban.
A Mátrix mondanivalója rendkívül hasonló, a Free Guy esetében viszont mindez kap egy csavart: a megszálló elit ellen küzdeni haszontalan a korábbi filmek stílusában.
Hiszen egyfelől a város szereplői számítógép generált npc-k, másfelől a „megszállók” csupán szórakozni érkező emberek, akikkel el lehet bánni (többnyire) békésen.
Fogyasztás mindenek felett?
Ami a társadalomkritikát illeti, szintén világos a Free Guy, és a mondanivalója felől semmi kétséget nem hagy: az emberek megfejése csillogó, talmi csecsebecsékkel azért cserébe, hogy szórakoztassák őket, mind több ember mindennapját köti le.
Ráadásul itt már nem beszélhetünk a klasszikus 1%-99% szembeállításról, hiszen sokan (például a youtuberek) egyszerre szórakoznak és keresnek pénzt ezzel az újfajta életmóddal. Itt már nem is filmes előzményekről beszélünk, hanem Aldous Huxley Szép új világa köszön vissza.
Emellett ott a kritika a játékfejlesztők és filmgyárak felé: nem mernek újítani, kockáztatni, csak folytatásokat, remakeket hoznak ki. Gyávák és a biztos bevételre hajtanak, ahelyett, hogy bátran újítva valami csodát hoznának létre.
A film persze nem megy sokkal messzebb ennél, mivel a Disney jegyzi, és nem lőheti lábon saját magát. De még ez is csak egy, a felszínesnél alig mélyebb értelmezési réteg. Az egyik legfontosabb, spirituális kérdés ugyanis sokáig ott lebeg kimondva:
„honnan tudhatod, hogy valódi, élő ember vagy?”
A Free Guy, mint spirituális film
Mitől lesz valódi ember az ember? Mi az, ami megkülönbözeti a valóságos embert egy programozók alkotta kódsortól?
Mitől ember az ember?
A kimondott, felszínes – bár ettől még igaz – válasz az, hogy a közösen megélt, őszinte pillanatok teszik valódivá az emberi létet, így ha ezek adottak, teljesen mindegy, ki hús-vér ember és ki csupán ez programelem.
A mélyebb válasz a filmben magában rejlik: a szabad döntések, az előre meg nem írt, le nem generált, meg nem határozott döntések azok, amik különbséget tesznek valós és szimulált között.
Enki és Enlil küzdelme az emberiség túléléséért – sumer mítosz a Free Guy-ban
A Bibliai Özönvíz történetében mindig is jogos kritika volt, hogy miért gondolja meg magát Isten? Miért haragvó-büntető istenségként lép fel, mikor ő adott szabadságot az emberi fajnak? Ráadásul miért menti meg Noét és családját?
A kérdésekre a válasz egyértelmű: mert egy sumer-mezopotámiai mítoszt írtak át az ókori szerzők. Az eredetiben ugyanis több isten szerepel, amelyek közül az egyik, Enlil megharagszik az emberiségre, ezért vízözönt akar rájuk bocsátani, de Enki ezt megtudja, és értesíti Ziusudrát, hogy jön a katasztrófa, építsen bárkát.
Enki közbenjárására tehát megmenekül az emberiség egy parányi része, és aztán az isteneknek sikerül kibékíteniük Enlilt.
Pontosan ugyanezt a helyzetet látjuk a Free Guy-ban
Ott a szerverteremben Antwan egy baltával esik neki a szervereknek, haragvó tombolása következtében majdnem az egész világot elnyeli a víz. De előtte még Millie szólt Guynak, hogy meneküljön át a szigetre a városból.
Végül már csak egy parányi, talpalatnyi föld marad meg a régi világból, rajta a túlélőkkel – és Antwan nem pusztítja el, Millie közbenjárására.
Millie ráadásul nem csak itt jelenik meg istenségként…
Theológia a Free Guy-ban
Mint a játék eredeti egyik programozója, Millie gyakorlatilag a Teremtő női feleként, egyfajta Asherah-ként jelenik meg. Ráadásul pontosan ez az, ami végig jelen van tragikus szálként: mint hús-vér ember, a játékban ő nem vesz részt élőként, csupán egy avatárja, megtestesülése van.
Nem érzi a fagyi ízét és a csókot sem. Ami Guy-nak teljes valóság, az Millie-nek csupán szimuláció.
A tragédia kettős: ő, mint a világ (egykor és egyik) korlátlan teremtője, képtelen átélni a teremtése velejét, és képtelen azzal lenni, aki szerelmes lett – és a szerelme sem vele van együtt, csak az avatárjával.
Ez az a theológiai dilemma, ami igazán súlyossá teszi a Free Guy-t
Olyan kérdés ez, amit nagyon kevesen mertek vagy tudtak eddig megkérdezni: mi van akkor, ha Isten megteremtette ugyan a világot, de nem válhat a részévé?
Beavatkozhat, jelen lehet, bármit megváltoztathat, de sosem lesz a része, mindig kívülálló marad. Bármennyire is szereti a teremtményeit, köztük járhat, velük küzdhet, de sosem lesz egy közülük.
Végül is kerekké válik a theológiai háttér is: a Teremtő valójában egy isten és egy istennő, a sátán, e világ ura hasznot akar húzni az egészből, és ezért tette rá a kezét, viszont legyőzhető – nem a szeretet erejével, de a szeretettől hajtva.
Éppen ezért nem is keresztény vallási képet látunk, hiszen itt istenek küzdenek egymással, és Antwan egyáltalán nem kísért senkit a világban, sőt nem is érdekli, mi történik a számítógépes szereplőkkel, még a hatalom se foglalkoztatja, egyszerűen a pénzt akar.
Persze, a világ nem ilyen és sokkal összetettebb, ám ettől még a Free Guy messze komolyabb spirituális mondanivalóval és összefüggésekkel bír, mint bármelyik másik popkulturális film az elmúlt 20 évben!
Dr. Peter T. Sinclair
A felhasznált képkockák az Elpusztíthatatlanok, a Dark City és a Free Guy filmekből származnak.
Forrás: tarsasag.org