Végső, rendszerezett formáját az európai Kabbala kialakulásával kapta meg, mely a XII-XIII. századi Provenceben működő Montpelleri Egyetem munkásságához köthető.
Hires kabbalisták
Ide köthető híres kabbalisták Nathan ben Zakariás, Jeruzsálemi Graffatzi, Tibbon, és Lunei Sámuel.
A Teremtés fogalma a zsidó ezotériában – a Szefirák és a Paradicsom tanítása a Kabbalában I.
Az örök élet titkát azóta keresik az emberek, hogy megismerték és megértették, hogy halandók.
A meseirodalom kapcsán sok-sok elemzés született arról, hogy a mesék valójában az emberi tudattalan, az emberi lélek legmélyebb vágyainak katalógusai.
A mélylélektani kutatások pontosan felfedik, hogy a jelképes virágnyelven megszólaló mesék milyen útmutatást adnak mindazoknak, akik a mindent-gyógyító örök élet vizére vágynak.
Lehetséges megtalálni az Örök Élet forrását?
A legkorábbi ilyen mitikus emlék Gilgames eposzában olvasható, ahol az élet vizét kereső Utnapistim a legutolsó pillanatban bukja el az emberiség olthatatlan vágyának legnagyobb próbáját.
A spiritualitás a mindennapokban is könnyedén megélhető. Kolostorba vagy a hegyekbe sem kell vonulni hozzá.
A spirituális életvitel – a közhiedelemmel ellentétben – nem színes-szakadt lenruhás hippik és fehér gyolcsba öltözött sámándobolók sajátja.
A spirituális életvitel a harmóniáról szól
A spirituális életvitel azt jelenti, hogy a lelki és szellemi szférákra ugyanakkora hangsúlyt fektetünk, mint az anyagira. Azaz nagyon is élhetünk húsevőként, dohányozva, alkoholt fogyasztva spirituális életet.
A legfőbb törvény, hogy nem erőszakolhatod meg a saját Valóakaratod. Az a legbenső hangot, ami mindig megsúgja, hogyan volna érdemes élned.
Ezért következzen most 13 spirituális életviteli tanács, amit Te is hasznosíthatsz a mindennapjaid során
13 spirituális életviteli tanács, amit Te is hasznosíthatsz a mindennapjaid során
Létezik egyáltalán abszolút értékrend? Miként fogadja a spiritualitás a gender kérdését, sőt beszélhetünk-e gender kérdésről, vagy ez csupán egy újabb posztmodern támadás a Nyugat ellen?
Kezdjük a könnyebben megválaszolható kérdéssel, azaz létezik-e abszolút erkölcs, vagy az mindig szubjektív értékrend lesz?
Ehhez először azt szükséges megválaszolnunk, mit is jelent az erkölcs.
Mi az erkölcs és az etika jelentése?
Az erkölcs a helyes viselkedést meghatározó szabálygyűjtemény.
Az erkölcs alatt egy adott csoport (család, társadalom, kultúra, vallás, stb.) által, a régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.
Például erkölcsös-e többet kivenni a közösből, mint mások? Vagy etikusnak számít-e húst enni, vagy erkölcsös-e életben hagyni a legyőzött ellenséget?
Az etika határozza meg azt, hogy mihelyes és mi helytelen.
Hangsúlybeli különbség van erkölcs és etika között – az erkölcs maga a szabálygyűjtemény, az etika pedig ennek a bölcselettel alátámasztott, nagyobb halmaza. Jelen írásomban a kettőt azonosnak tekintem.
Az Igazságosság kártyája több témakört ölel fel. A világos, objektív felismerést, a tudatos és eltökélt ítéletet, megvesztegethetetlenséget, kiegyensúlyozottságot és becsületességet szimbolizálja, azt jelzi, hogy érvényesíthetjük jogainkat.
Az Igazságosság valójában Egyensúlyozás.
A hétköznapi élet szintjén azt mondja, hogy környezetünket lényünk visszhangjaként éljük meg, minden jóban-rosszban cselekedeteink következményeivel konfrontálódunk.
Ha őszinték és becsületesek vagyunk, tevékenységünket elismerik és megfelelően honorálják; ha viszont kétes eszközökkel fondorlattal akarunk előnyre szert tenni, kudarcot vallunk.
Ezzel nagy felelősségtudatot is kifejez a kártya.
Azt mutatja, hogy semmit sem kapunk ajándékba, de nem is tagadnak meg semmit tőlünk, hogy mindenért, amit kapunk vagy átélünk csak és kizárólag magunk viseljük a felelősséget.
„Ha azt mondjuk a fölnőtteknek, íme a bizonyosság arról, hogy a kisherceg létezett: elragadó teremtés volt, és nevetett, és egy bárányt akart; s ha valaki bárányt akar, akkor ez nyilvánvaló bizonyosság rá, hogy létezik. – ha ezt mondanánk nekik, vállat vonnának, és gyereknek tartanák az embert. Ha ellenben azt mondjuk nekik: A bolygó, ahonnét jött, a B-612-es kisbolygó – ez meggyőzi őket, és békén hagynak a kérdéseikkel. Egyszerűen ilyenek; még csak haragudni sem kell rájuk miatta. A gyermekeknek nagyon elnézőknek kell lenniük a fölnőttek iránt.”
[Antoine De Saint-Exupéry: A Kis Herceg]
A bennünket körülölelő világ, a fölnőttek társadalma. Olyan emberek szőtték látszatát körénk, akik csak „komoly dolgokkal” foglalkoznak, és akik a fontoskodó kivagyiság álruháját viselik álarcul minden nap.
A cifra hoppmester-verseny játszóterén csupa-csupa embergyerek rohangál, megpróbálva folyamatosan túlkiabálni játszótársait.
Egy távoli kisbolygó égi küldönce
Mostanában sokat töprengtem azon mit jelent a fölnőttség, és a Kis Herceg, örök barátom kíséretében, újralátogattam a fölnőtt viselkedés archetípusos bolygóbirodalmait: az uralkodásvágy, a hiúság, az iszákosság, a fontoskodó üzletemberség, az értelmetlen parancskövető lámpagyújtogatóság, a papírízű szobatudósság, és hetedikként a mi saját komolyságunk emberi bolygóját.
A depressziónak lehetnek belső, azaz a test rendellenes működésére visszavezethető okai, és külső, a környezet jelentette okai. Most olyan meditációt mutatunk be, amely segíthet legyőzni a depressziót.
A külső okok közé tartozik gyakorta – ha tudatában vagyunk, ha nem – a kollektív tudattalan, az emberi csoporttudat táplálja érzésvilágunk alaphangoltságát.
Van, akinél ez az érzés csak pillanatnyi borzongás, és van, akinél mindez hosszan tartó levertség, tartós melankólia.
Az egyéni érzékenységtől függően más és más mértékben jelentkezik nálunk, de minden ember a természet univerzális hangoltsága miatt érzékeny erre a hangulatra.
Persze modern hangyavilágunkban, bipolár módon mániás tevés-vevéssel ellenpontozhatjuk ezt a hangoltságot, de alapvetően minden ember „veszi az adást”.
A lélekben időről időre vihar dúl, az érzelmek, a belső feszültségek keltette vihar. Tudod, hogyan keletkezik és hogyan csendesítheted le? Megmutatjuk!
A feltámadó lenge fuvallat először arcunkat vonja gyenge pírba.
A hirtelen felfokozódó forró szélroham egyre lázasabban tüzeli orcánk, míg a mélységes mélyben, a gyomrunk táján érezzük, hogy egyre erősödik a feltámadó a szél. Felhők gyülekeznek.
Ráncolt homlokunk barázdáit egyre szűkebbre vonjuk, s míg a kezdetben alig érezhető az enyhe remegés, az erőre kapó szélvész váratlan gyorsasággal, menthetetlenül maga alá gyűri akaratunk és kezünket ökölbe csavarja a kényszerű forgószél.
Még tétován pereg-forog láthatatlan tengelye körül, nem tudván hol és mire csapjon le.
Üres szeme mozdulatlan bámul maga elé, mintha maga sem hinné a hirtelen jött felindulást. Majd teljes váratlansággal az egymásnak feszülő őserők, harsogó rohammal egymásnak rontanak, s a kirobbanó csatában mennydörgő morajlás jelzi a villámok érkeztét.
A szánkat elhagyó szavak indulata, a fékezhetetlen őserő kirobbanó erejével sodorja el mindazt mi útjába áll, s a cikázó villámok zápora lángra lobbantja körülöttünk a világot.
S az indulattá lett ember ilyenkor, égi pályájáról kibillentve, fékevesztett Ixionként felperzseli a földet. S ha meg nem állítja Zeusz erősebb villámcsapása, bizony maga is a lángok martalékává lesz, amelyeket napszekere villámai vetettek.
Általános és téves az a közvélekedés, mely szerint a munkahelyeken jelentkező stressz, szükségszerű és elkerülhetetlen velejárója a munkának.
Ez az alapállás teljesen hamis és félrevezető, a stressz egyetlen forrása ugyanis minden esetben maga az ember és nem a munka amit végez…
Tapasztalatból beszélek
Mint szervezetfejlesztő tanácsadó és tréner, a GROW-TMI csoport tagjaként rendszeresen tartok stressz-oldó és stressz-kezelő csoportfoglalkozásokat, így közvetlen formában tapasztalhatom, hogyan engednek a vállalati közegben dolgozók tömegei, egyre nagyobb teret a rajtuk elhatalmasodó félelmeknek, aggodalmaknak és elbizonytalanodásnak, divatos szóval élve, a stressznek.
