A megvilágosodás olyan tudatállapotot jelöl, amelyben a megszokott énélmény alapvetően átalakul. A felébredés a modern spirituális irodalom kifejezése hasonló folyamatra, a hangsúlyt a fokozatosságra helyezve.
A megvilágosodás vallástudományi értelemben nem egyetlen, minden hagyományban azonos állapot. Közös motívum lehet a korábbi ön- és világértelmezés meghaladása, mély belátás, az elkülönült én szerepének átalakulása, valamint tartós etikai vagy életviteli változás. A konkrét cél azonban tradíciónként lényegesen eltér. A buddhista felébredés, a hindu felszabadulás, a keresztény misztikus egyesülés és a modern New Age „awakening” nem tekinthető egyszerűen ugyanazon állapot különböző nevének. Oxford Handbook – Mysticism and Religious Experience
A mai pszichológiai kutatás ezért gyakran nem „megvilágosodást” próbál mérni, hanem körülhatároltabb jelenségeket vizsgál. Ilyen a misztikus élmény, a nemduális tapasztalat, az öntranszcendencia, az egységélmény, az én-határok átmeneti feloldódása vagy egy spontán spirituális felébredés után jelentkező tartós személyiség- és értékrendi változás. Ez módszertanilag jóval pontosabb, mint egy metafizikai végállapotot pszichológiai kérdőívvel „igazolni”. Oxford – The Psychology of Spiritual Experiences Frontiers – Spontaneous Spiritual Awakenings
