Kezdőlap Ezotéria és Mágia Asztrológia A Főnix szimbolikája és rejtélye

A Főnix szimbolikája és rejtélye

498
0
A Főnix szimbolikája és rejtélye
A Főnix szimbolikája és rejtélye
A főnix madár az ókor óta rejtélyekkel és lángokkal övezett jelkép. Ismerjük meg a titkait!

A főnix (Görög: Φοῖνιξ, ‘foinix’) egy mitikus szent tűzmadár, mely eredetileg az egyiptomi mitológia egyik teremtménye volt.

A főnix a monda szerint 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, melyik forrásban olvasunk róla).

A Főnix szimbolikája és rejtélye
A Főnix szimbolikája és rejtélye

A főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég.

A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”.

Az egyiptomiak a főnixet (egyiptomi nyelven: benu) gólya – vagy gémszerű madárnak tartották.

A Halottak Könyve és más szent óegyiptomi szövegek tanúsága szerint Héliopolisz egyik szent szimbóluma volt, és szoros összefüggésben állt a felkelő nappal és a napistennel, Rével.

A görögök átvették a benu megnevezést (és a homonima másik jelentését, a datolyapálmát is), mely később egyenértékűvé vált saját phoinix szavukkal, ami Fönícia nevéből eredt és bíborvöröset jelentett.

A görög és római ábrázolások a madarat inkább pávához vagy sashoz hasonlónak mutatták.

A görögök szerint a főnix Arábiában élt egy kút mellett, hajnalban megfürdött a kút vizében, Apollón pedig megállította kocsiját, a napot az égen, hogy hallgassa énekét.

Kínában a Hunan tartománybéli régészeti kutatóintézet munkatársai szerint Kínában már 7400 évvel ezelőtt hittek a főnixmadár létezésében.

He Gang a kutatóintézet vezette a Gaoming emlékeknél folyó leletmentést, a talált leletek a kutatók szerint vallásos szertartáshoz kapcsolódhattak.

Az újkőkorszaki helyszínen találtak egy vázát, melynek mintázatán a főnixmadár látható.

A kínai főnixmadár inkább hasonlít egy pávára vagy fácánra. A kínai kultúrában az égi kegyelem jelképe volt. Feltételezhető, hogy eredetileg az ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte, így válhatott később a madarak királyává.

Amely asszonyoknak álmukban megjelent a főnixmadár, kiváló, erényes fiaik születtek. A mítoszra Shakespeare is utal “A vihar” című drámájában.

A főnix a feltámadás és az örök élet jelképeként a korai keresztény irodalom egyik népszerű témájává vált.

A korai keresztények hittek benne, hogy a madár tényleg létezik.

Egy feltételezés szerint a főnixmadár mondáját egy kelet-afrikai madárfaj ihlette. A madár olyan sós síkságokon fészkel, melyen tojásai vagy fiókái nem tudnának életben maradni, ezért magas dombot épít, mely megtartja a tojást. A körülötte felszálló meleg levegő a lángok által felmelegített levegőre hasonlít.

Egyébként angol formájában (ti. Phoenix) férfi, illetve női névként is előfordul.

FŐNIX A MITOLÓGIÁBAN

Valószínűleg egyiptomi eredetű a halhatatlan és folyton megújuló Főnix madár mítosza, ami az ókorban egész Eurázsiában elterjedt, Rómától Görögországon át Indiáig és Kínáig.

FŐNIX A MITOLÓGIÁBAN
FŐNIX A MITOLÓGIÁBAN

A hieroglifákon szürke gémként ábrázolták, míg a kereszténységben sas, fácán vagy páva alakjában jelent meg a vallásos művészetben. A feje körül mindig sugárkoszorú látható, ami jelzi szakrális mivoltát, isteni eredetét.

A Főnix (Phoenix, Phoinix, óegyiptomi nyelven benu) egy rendszeres időközönként tűzben elégő, majd poraiból feltámadó, megújuló madár, amiről többféle legenda is fennmaradt az ókori szerzők jóvoltából (Hérodotosz, Tacitus, Plinius).

Halála és újjászületése a Nap halálát és feltámadását jelképezi

Ennélfogva a róla szóló történetek az egyiptomi Heliopoliszhoz (a Nap városához) kapcsolták létezését.

Az egyik monda szerint a Főnix madár Indiában él. Amikor 500 éves lesz, felrepül egy fenyőfára és megtölti szárnyait tömjénnel.

Azután elrepül Heliopoliszba, ahol tüzet gyújt és elemészti magát benne. Másnap egy apró, illatos férget lehet találni a hamvak között.

A féreg átalakul kicsinyke madárrá, végül a harmadik napon újra Főnix lesz belőle, ami apja hamvait mirhával vegyített tojássá formálja és Ré Napisten templomának oltárára helyezi. Ezután visszatér eredete helyére, Indiába.

Mivel főleg áradások után jelent meg, az óegyiptomiak azt hitték róla, hogy az első elemben, a vízben született, mégpedig önmagától.

Úgy, ahogy a Nap is önmagát szülte.

A Főnixet így a Nap egyik földi hasonmásaként tisztelték. Amikor a madár uralma a világ felett véget ér, mindig megújul egy fénylő ragyogásban, s úgy folytatja uralkodását.

Egy másik monda szerint a Főnix Arábiában él és sötétlila vagy vörös-arany tollazata van. A Földön minden időben csak egyetlen Főnix létezik, ami megöregedve fából és fűszerekből (fahéjból) máglyát épít, amire rátelepszik.

Szembefordulva a Nappal tüzet gyújt, egyesek szerint egy kődarabhoz csiszolva csőrét, majd a szárnyaival addig szítja a tüzet, míg teljesen el nem hamvad.

A kereszténységben az időszakos megjelenés és újjászületés, az örök élet és a feltámadás jelképe a Főnix, akárcsak maga Krisztus, akinek ez az egyik szimbóluma.

Számos vértanú mögött látható pálmafán ülve, jelezve újjászületésüket. A Főnix a paradicsomba jutott, üdvözült lélek jele, míg síremlékeken a romolhatatlanságot és halhatatlanságot jelképezi.

A teológiában a Remény allegóriájaként szerepel. Az ószövetségi apokrifekben az imádkozó Főnixet a kerubokkal azonosították. A szerzetes mozgalmakban ugyanakkor az önmegtartóztatást és a szüzességet jelképezte.

Az ókeresztények a Főnixet jellegzetesen dombon vagy hegycsúcson, esetleg pálmafán ülve ábrázolták (a phoinix görögül pálmát jelent), míg Egyiptomban egy meghatározott helyen: a világhegy tetején ülve.

Az egyiptomiak szerint a madár az élet teremtését jelenti, a keresztények szerint a test feltámadását. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a Főnix a Nap madara.

A görögök szerint a Főnix egy platóni (nagy) évig él (25 680 kis év), mert ennyi időbe telik, míg az égen a Nap és a Hold, valamint az öt szemmel látható bolygó visszaér a kiindulópontjára.

Ezen nagy csillagászati ciklus végével szerintük újra megismétlődik a világtörténelem, mivel a bolygók kölcsönhatásai is megismétlődnek.

Így a Főnix az univerzum egyfajta képmása volt a számukra, az idő ciklikus voltának megszemélyesítője. A sztoikusok szerint egyenesen tűzben pusztul el és tűzben kel új életre az univerzum, s a folyamat vég nélkül ismétlődik.

Az egyszerűbb mitológiák szerint a Főnix saját hamvából kel életre, vagyis önmagától származik, ezért ő az egyes időszakok, teremtési ciklusok tanúja.

A középkori alkímiában nem véletlenül volt a Főnix a bölcsek kövének egyik elnevezése. Magyarországon a Főnix Debrecen címerében szerepel, mivel a tűz jelképeként a többször leégett cívisváros újjáéledését szimbolizálja.

Kínában a Főnix (Feng) az Egyszarvú, a Sárkány és a Teknőc mellett a mitológia legfontosabb mágikus állata. Ezen négy állat feltűnése kedvező eseményt jelez előre.

A kínai madár egy pávára hasonlít, három lába van és a Napban él. Ő az égi kegyelem látható jele, ami a régi időkben állítólag feltűnt az erényes császárok kertjében és palotájában.

FŐNIX AZ IDŐFIZIKÁBAN

A Főnix madár a szerinó ábrázolása ősidők óta. Valószínűleg olyan ember találmánya, aki olvasott vagy tanult az energiakvantum működéséről.

De mivel nem értette miről van szó, mindenáron valami emberi ésszel könnyen felfogható és egyszerűen ábrázolható formába kívánta önteni az időhurok transzcendens lényegét.

Erre utalnak a mítoszokban szereplő sajátos tulajdonságai a madárnak. A témával kapcsolatban lásd még: A “Szfinx és Griff titka” című írást az Eseményhorizonton a 2004-es év anyagai között.

A Főnix szó szerint Tűzmadár, mivel egy tachion rendszerről van szó.

Tehát nem biológiai lény, igazából semmi köze gémhez, sashoz, fácánhoz vagy pávához. Azért nevezik madárnak, mert repül, akár egy energiakvantum. Mindebből következik, hogy azon ábrázolása pontos, ahol a testéből kiágazó tagok száma hat darab.

Az egy fej, két szárny és három láb a szerinó hat forráshelyét jelzi. A Főnix annyiban rokona a mesék hétfejű sárkányának, hogy az meg a fénykvantum szimbóluma (hét fej plusz a farka).

A Főnix legfőbb jellegzetessége az időtlensége. Nagyon sokáig él és miután önként meghalt, folyton feltámad poraiból. Önmagától, önmagából, tehát nem tojásból születik, mint minden rendes madár. Az, hogy a mítoszokban mégis szerepel a tojás (ami a korábbi madár hamvaiből készül), inkább az információ megmaradási törvényre utal. Az előző teremtési korszak eseményeinek lenyomata eltárolva megmarad a Napvárosban (az oltáron).

A Főnix eredetileg a Vízben született, mivel a teremtés elemei közül ez az első, az őskáosz hullámtere, amiben a Tűz létrejön.
A Főnix eredetileg a Vízben született, mivel a teremtés elemei közül ez az első, az őskáosz hullámtere, amiben a Tűz létrejön.

A Főnix eredetileg a Vízben született, mivel a teremtés elemei közül ez az első, az őskáosz hullámtere, amiben a Tűz létrejön. Mindig csak egy van belőle – ez utalás az első térszeránra, a Mindenhatóra. Pont ezért ábrázolják hegytetőn vagy a világhegy (Teremtő tachion) csúcsán, jelezve, hogy isteni lényről van szó. Születése a teremtési ciklus kezdetét jelzi, halála a végét. A Nap madara, mivel a Napban működik a rendszert megtartó helyi térszerán, a Napisten. Ezért tér vissza meghalni és újjászületni a Napvárosba (Aranyváros).

Az időhurok az önkeltésének tulajdonságai miatt romolhatatlan és halhatatlan, s magában hordozza a teremtés folytatásának reményét. Az a tény, hogy normálisan nem a Napvárosban lakik, hanem csak megújulni jár oda vissza azt jelzi, hogy az Isten kerubjaként aktívan részt vesz a teremtésben, kint élve a világban (a teremtmények között). Feje körül a glória mutatja, hogy szent, isteni és transzcendens lényről van szó, nem holmi közönséges állatról.

Szerző: Tarr Dániel

Forrás: tarrdaniel.com

Kép forrása: maxpixel

Kiegészítette: Aureion

Oszd meg azokkal, akik fontosak számodra!
  • 28
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    28
    Shares